199. Günzer Tamás Portugieser 2017 és a MiLFesedés

ittam: 2019. január

A legfontosabb: pattant egyet a csavarós kupak, mikor nyitottam. Az üvegbe szagolva pinceillat és földes illat, meg valami zavaró a háttérben, ami talán eltűnik majd. Pohárba töltve, kóstolva enyhén pezseg. Megszólal a művelt énem: hatásszünet!

Hatásszünet: Borhiba kalauz

Nem, nem ezt mondta, ez tényleg egy hatásszünet. Annak idején ezt a jegyzetet csak saját használatra írtam és egyszerű dolgom volt. Leírtam az észlelt borhibát tükörfordításban (mert jóformán csak angolul olvasok a témában) és nem érdekelt, mert magamnak írtam. Aztán eldöntöttem, hogy feltöltöm a netre. Ezért eme betoldás.

Nagyon idegesítő, ha valaki nagyon próbál okos lenni, de hülyeségeket beszél. Ezt elkerülendő (nem sikerült teljesen) jó sokat vadásztam a neten és könyvekben, hogy magyarra fordítsam ezt a borhibát, amit leginkább „secondary fermentation in the bottle”-nek hívnak. Sajnálatos módon a neten nem sikerült kielégítő választ találnom. Az viszont kiderült, hogy a magyar nyelven elérhető borhiba listát szinte mindenki egymásról másolgatja. Ez szomorú. Az meg főleg, hogy ez a probléma nem volt a listán (amúgy később ez ösztönzött arra, hogy megírjam a saját borhibákról szóló bejegyzésemet, Bor alapszótár, kis borszótár 3. Borhibák a palackban címmel).

Szóval, a „secondary fermentation” helyes neve magyarul utóerjedés, amennyiben az normál körülmények között, mondjuk egy hordóban történik, de valahogy elég sok idő kellett míg végül megtaláltam a helyes fordítást. Útközben a Malolaktikus fermentáció (almasavbontás), vagy rövidítve MLF folyamatának leírását is átböngésztem (aminek amúgy nem sok köze van jelen problémánkhoz, de MLF érted?). Szóval, ezen a ponton választhattam, hogy palack-béli utóerjedésnek nevezem el a folyamatot (mert ez nem a normális körülmények között történő utóerjedés), vagy…

Vagy, tekintettel arra, hogy fejlett az asszociációs készségem, innentől kezdve ezt a folyamatot MiLFesedésnek is hívhatnánk – gondoltam. Innentől MiLFesedésnek fogjuk hívni! Örülök, hogy valami örökzölddel hozzá tudtam járulni a magyar borkultúrához! (a művelt énem a háttérben fogja a fejét)

Tehát, visszatérve az eredeti gondolatmenetemhez, a lényeg az, hogy a palackba kerülés után folytatódott az erjedés és ez tankönyv szerint borhiba (persze elnagyolva fogalmazva, mert nem találtam még olyan magyar tankönyvet ami erről írna).

Innen folytatódik az eredeti jegyzetem (amit jó régen magamnak írtam):

A másik énem véleménye az, hogy igazából elviselhető ez a probléma, sőt ropogóssá teszi. Sznobságkérdés.

Amúgy a színe amolyan világoskás (igen, ez egy szakszó, a MiLFesedés után már nem kéne meglepődnöd), ahogy azt a Portugieserektől megszokhattuk. Közepesen testes. Teljesen visszafogott tanninok. Maradványcukor (csak egy kicsi). A savak nem érződtek annyira az elején, de most már debütáltak (csak, hogy írjak valami szóvirágot).

Az a helyzet, hogy a bubi nélkül full unalmas lenne. Az, hogy vajon direkt került-e bele a bubi, jó kérdés. (nem, nem kerülhetett bele direkt)

A neten mondanak mindent savhangsúlyosságtól kezdve mindenféle visszaköszönő gyümölcsillatokig. Bubit senki. (Meg persze olyat sem ír le értelmes ember, hogy ez megMiLFesedett, szerintem még részegen sem, én megtettem józanon, teát szürcsölve, tekintettel arra, hogy az eredeti jegyzetemben ez a szó még nem szerepelt, csak amikor utólag átdolgoztam, hogy feltöltsem a netre.) Őszinte Danit feldobták a bubik. Józan Dani nem venne ilyet 1590 forintért. (Karácsonyra kaptam valakitől, remélem nem olvassa ezt, vagy nem emlékszik már, mit adott) Egy apróság a borhibákról: amennyiben más emberek véleménye az adott borról jelentősen különbözik a tiédtől, nagy valószínűséggel olyan problémáról van szó, ami csak a te palackodat érinti. Például helytelen tárolásból stb. akadó probléma lehet.