Avagy a középkorú nők meg a maradványcukrok
ittam: 2019. február
Nero d’Avolát Avolából
A palack rövid története, hogy elmentünk Avolába Nero d’Avolát venni (csak mert, ha Szicíliába megy az ember és szereti a Nero d’Avolát, akkor nem hagyhatja ki, hogy Avolába menjen ugye?). A főtéren kellett csak fizetni a parkolásért (sehol másutt), kb egy 100 méteres körben, sikerült ott megállnunk, letenni a kocsit és az időközben jócskán szakadó esőben gyalogolni húsz percet irányonként csak, hogy megvegyük. Napi bölcsesség: „A kitartó ember legyőzhetetlen”. Egy gyúrós oldalról tanultam. Komolyan. Visszatérve a témánkhoz: A tulaj/pincemester vitte épp a boltot (egy januári hétfő délután) és nagyon segítőkész volt. Angolul sajnos semmit nem tudott, de kedvességgel pótolta. Míg bent voltunk a helyiek nagyobb tételekben vitték a borait. Jó jel. Vagy alkesz ott mind.
Illat és szín
A dugón nem érződött különösebb illat, a pohárban nagyon kellemesen florális. Az üvegről tudjuk amúgy, hogy 14% az alkoholtartalma. Mély lila szín egy kis rubin beütéssel. A könnyek teltek és színezettek.
Ízvilág
A korty leheletnyit maradványcukros, picikét pezseg (gyaníthatóan az egyszeri borivónak fel sem tűnne), erőteljesek a savak és a tanninok is teljesen a helyükön vannak. Eszméletlenül florális. Testes és mazsolás. Nagyon nagyon mandula! Egy hangyányi fűszeresség, keleti fűszerek és baking spices, akárhogy is mondják azt magyarul (az „édesfűszer” nem teljesen adja vissza azt az ízt). Savai citrusokat idéznek, grapefruitot említenék. Kicsit lentebb írok majd a gesztenye hordókról, kiemelendő, hogy nagyon egzotikus hordós jegyeket kölcsönöztek a bornak. Minden bizonnyal ehhez az ízhez hozzájárul még a maradványcukor is.
Azért nem szeretem a maradványcukrokat, mert nagyon hazavágják az ember ízérzését, viszont pont a maradványcukrok miatt lenne középkorú nők kedvence. Meg fiatal nőké is. Meg az őket felcsípni akaró férfiaké is.
Külön kiemelendő, hogy még belegondolni is durva a must cukorfokába, ha 14%-os alkoholtartalom mellett is maradt még belőle! Cukorminátor!
Terroir és gesztenye hordók
Az oldalukról sok érdekeset megtudhatunk. Kb 50 méteres tengerszint feletti magasságon terem, hektáronként 4500-5500 tőke van és 70 hektót tudnak ebből kihozni (hektáronként). 8 hónapot acél és még hatot (elvileg 900 literes) gesztenye hordókban (ezekről annyit érdemes tudni, hogy habár olcsóbbak, mint a tölgy és gazdagabbak polifenolokban (tehát erőteljesebb tannint kölcsönöznek a bornak) nem tartható bennük bor olyan sokáig, mert porózusságuk révén több oxigén éri azt. Megtudjuk még továbbá, hogy a sav 6g/l. OMG hasonlítsd össze Tóth Feri Bikavérével és dobsz egy hátast!
Árral kapcsolatban annyi, hogy a netes boltjukban magasabbak, mint ha besétálsz (januárban). Így a kb 14€ helyett nekünk ez lényegesen alacsonyabb volt, úgy a fele körül. Mint minden más is januárban Szicílián. Kivéve a süti, az mocskosul drága (és obszcénul finom) ilyenkor is. (nem ide tartozik, de az apácák csinálnak mell formájú sütit, ami nem csak poén, de finom is)
Verdikt
Nos, megéri ennyiért? Igen, mindenféleképpen, de csak abban az esetben, ha értékeled a gesztenyehordós érlelés egzotikus ízvilágát, vagy ha középkorú nő vagy, vagy őt felcsípni akaró férfi, illetve ha nem iszol teát nyolc kanál cukor alatt.
Utólagos kiegészítés: emlékszel, hogy az elején írtam, hogy a helyiek vitték mint a cukrot? Mind középkorú nő volt 🙂
4 Comments
Add Yours →[…] visszaolvasva elég sok hasonlóságot vélek felfedezni a Libertyhez. Rémlik, hogy a tulaj említett valami olyat (francia tudásom sokat segített pár alap olasz […]
[…] is hosszú,ugyanis már közel egy éve szerettem volna kóstolni ezt a bort. Életemben először idén januárban voltunk Szicíliában. Még tavaly december 23-án este foglaltuk le a jegyeket és a szállást az első útra és […]
[…] hordót nem csak tölgyfából lehet készíteni (az egyik legelső, az Assennato Liberty Eloro DOC Nero d’Avola 2017 nevű borról írt posztomban írtam a gesztenyefa hordókról), ez a leginkább elterjedt. […]
[…] A korábbi Szicíliáról szóló bejegyzéseimből kiderül, hogy habár általánosságban a szicíliai borok fantasztikusak, valahogy pont most éppen nem volt szerencsénk. Leszámítva ezt a palackot, no meg a […]