209. Cellier des Dauphins Signature Vieilles Vignes Côtes du Rhône 2017 – avagy az Elsöprő

ittam: 2019. február

Cellier des Dauphins Signature Vieilles Vignes Côtes du Rhône 2017

Elöljáróban elég annyi, hogy amint megkóstolod, egyből a szívedbe zárod a francia borokat! Persze csak ha még nem tetted meg. A szívecskés csoki nem ezért van a képen, a bejegyzés végén írok erről is.

Külcsín

De ne szaladjunk ennyire előre, kezdjük az elején. A minőségre elsősorban (csak) a Signature felirat utal. Természetesen van rajta ezüstérem, de manapság elég sok mindenre tesznek ilyesmit. A termelőről – Cellier des Dauphins – annyit érdemes tudni, hogy lényegében egy szövetkezet háromezer (!) kistermelővel. Tehát nagy, ismert (a franciáknál persze, nem nálunk) és minőséget produkáló vállalatról van szó.

A címkéről megtudjuk, hogy 14%-os alkoholtartalom alatt roskadozik (jó értelemben persze), Grenache és Syrah cuvéeje, úgy fogalmaz, „kirobbanó” nyári gyümölcsízt és egy 50 éves szőlőbirtok komplex és elegáns (jajj) borát kapjuk, ami gazdag, kiegyensúlyozott és expresszív (tudod a „xpr”-t csak úgy torokból kell ejteni, amolyan franciásan, ügyelve arra, hogy ne köpködj) fűszerességgel bír. Tavaszi zöldségekkel tálalt bárányhoz ajánlja. Na az most épp nincs itthon, de sebaj, magában is jó lesz.

Szín és illat

Pohárba töltve a nedű mély meggyvörös színben pompázik. A könnyek roppant teltek és meghazudtolják a gravitációt. Időtlen időkig ejtőznek. Illatra eszméletlenül dohányos és füstös! Sőt, ha valami sokkolót szeretnék írni, akkor biztos az ánizst és a borsmentát írnám még illatra.

Ízvilág

Hol is kezdjem az ízt… Mondjuk ott, hogy a tannin és a savak úgy vannak egyensúlyban, hogy mindkettő szinte túlcsordul! A lecsengéséről annyit érdemes csak megemlíteni, hogy iszol egy kortyot és a tannin még percek múlva is szinte kifordítja az ínyed! A többi íz a csokoládé, az áfonya, a dohány, az ánizs, a borsmenta és az eukaliptusz. Igen. Ezek mind. És igen, az eukaliptusz is. Eszméletlenül komplex. A fantasztikus az, hogy a roppant alkoholtartalom, a nehézsúlyú tannin és savak mellett üde és ezt az üdeséget adják a borsmenta és társai.

Negatívumnak talán annyit említenék, hogy a szellőzés sajnos úgy tűnik rossz irányba tereli az ízeket és lassan át fog csapni túl fanyarba (ha nem isszuk meg addig). Egy estét boldogan kibír nyitva, de dekantálóba ne öntsd! (Így visszaemlékezve elfogyott azon az estén, így nem tudtuk leellenőrizni, milyen lett volna másnapra. Mindenesetre van, hogy a borok becsapják az embert: először úgy tűnik, mintha elkezdenének szétesni, aztán… aztán nem esnek szét. Nagy borászati igazságok by Dan)

Verdikt

Megéri az árát? Nos, mivel ajándékba kaptam édesapámtól (Franciaországból hozta és a borítóképen látható díszdobozban érkezett), az árát csak tippelni tudom. Egy netes keresés alapján kb €6-t kérnek egy palackért. Ennyi pénzt egyértelműen megér kisebb hibái ellenére is. Mivel ízvilágában pont azt hozza, amit annyira szeretek a Côtes du Rhône borokban, eredetileg azt a verdiktet írtam, hogy „ha látod a boltokban, akkor vegyél belőle, amíg van, amennyi van”. Ezen utólag sem változtatnék.

Zárójeles információ, hogy a csoki azért van a képen, mert Valentin nap alkalmából került felbontásra egy TITI Egri Csillag után. Nagyon jó a TITI de sajnos eltörpült emellett. (Amúgy a TITI ECs ásványos, kellemesen fanyar diós és mandulás ízzel bír, hangyányit pezseg, különleges, mert az Egri Csillag szokásos ízvilágától teljesen eltér. Talán lehetne egy picikét savasabb, de nagyon finom)

1 Comment

Add Yours →

Nagyon jóízűen fogalmazol! Szellemes, főleg a bárányos rész.

2019. febr. 13., Sze 22:54 dátummal Dan’s wine blog ezt írta:

> martondaniel posted: ” ittam: 2019. január Ha egy mondatban kéne elemeznem > ezt a bort, az a következő lenne: „Addig szereted a magyar borokat, amíg > meg nem kóstolsz egy ilyet.” De ne szaladjunk ennyire előre, kezdjük az > elején. A minőségre elsősorban (csak) a Signat” >