A fantom reneszánsz 275. Mészáros Pál Kadarka 2016 (classic)

Kóstoltam: 2019. augusztus

A palack rövid története most kicsit szomorkás. Egy-két hónapja vehettem, azóta csak pakolgattam ide-oda a bortárolón, hogy majd egyszer felbontom. Most jött el ez a pillanat. Ebben csak az a szomorkás, hogy vajon miért most bontottam fel? Nos… mostanában nagyon sok jó bort ittam, jövő héten megint nagyon sok jó bort fogok inni és… és most akartam valami kicsit átlagosabbat. A Kadarkát próbálom nagyon megszeretni: próbáltam már sillerként meg pezsgőként, ülve, állva, fekve meg mindenhogy… szóval hátha most.

A borítóképpel kapcsolatban: Az eredeti kép címe Vanity, hiúság. Kivételesen kicsit módosítottam rajta.
Attribution: Auguste Toulmouche [Public domain]

Külcsín

Az elülső címke amolyan visszafogottan elegáns, kiderül róla, hogy MP az év bortermelője volt abban az évben. A hátulsó címkén a szokásos szöveg köszönt minket többek között a „dűlőszelektált”, „regionális jelleg eredetisége” és „értékei” szavakkal. Informatívabb a 13%-os alkoholtartalom megjelölése. Parafadugóval volt amúgy lezárva és kihúzás után annak kellemes csokoládés beütésű és kicsit bőrös illata volt.

Szín és illat

Pohárba töltve a nedű közepes rubin színben pompázik, habár kicsit áttetszőbb, mint amivel komfortosan érezném magam (tény és való, hogy Kadarkánál ez relatív gyakran megesik). A könnyek teljesen színezetlenek és rohamtempóban szaladnak lefelé. Illatra roppant bőrös, de megjelenik benne egy kicsike a friss szőlőszemből is, továbbá egy ici-pici floralitás és fűszeresség. Az alkohol kipárolgása relatív dominánsan érezteti magát.

Ízvilága

A kortyban elsősorban a fűszerességet emelném ki. Nagyon kellemesen megjelennek a paprika és a bors ízei, de mondhatunk akár ajvárt, sült paprikát is (és ha valaki már őszintére itta magát, a hagymát is. Tudod, sima vöröshagyma. Ilyen velünk persze nem történik meg). A savak roppant erőteljesek és dominánsak, a tannin csak valami fantomként lebeg a háttérben (ha valami szóvirágot szeretnénk), de ettől még kiegyensúlyozott a bor ízvilága.

Gyümölcs vonalon a savanykásabb ízek közül válogathatunk, elsősorban ribizli, cigánymeggy, savanykás cseresznye. Citrusokat csak egy érdekes dolog miatt nem mondanék. Ez az érdekesség? Roppant bőrös, sőt húsos! Ez az ami jelen helyzetben a leginkább ellensúlyozza a savakat (tannin már a túlvilágon ugyebár). Találunk még a poharunkban egy jó adag füstösséget is és van egyfajta kellemes zamatossága is. Annak ellenére, hogy ránézésre egy könnyed bornak tűnik, így kóstolva már inkább a közepesen testes felé hajlik a dolog. Sajnos meg kell említenem, hogy számomra a kén relatív erőteljesen kiérződik, de ez lehet, hogy az egyszeri borivónak nem is tűnne fel.

A pincészet weboldalán is a szokásos szöveg fogad, hogyan lehet leírni háromféleképpen, hogy a Kadarka alapozta meg Szekszárd hírnevét? Hát így! Ügyesen csinálták, szerintem csak a bakafántos olvasóknak (milyen hasznos a szinonima szótár ugye?) tűnik fel az ismételgetés. Kiderül, hogy finoman macerálják a cefrét, hogy ne oldódjon ki erősen a tannin, majd teltnek, melegnek nevezi a bort, megemlítve a méz ízét. A tannin nem túl erős, szó se róla. A mézet én nem mondtam volna, de valóban van egy ilyen beütésű teltsége.

Sokan a Kadarkát amolyan „magyar specialitásnak” tartják. Régebben nagyon elterjedt volt (amit persze nem szeretnek emlegetni, hogy többek között azért mert igénytelen és szárazságtűrő) viszont egy időre háttérbe szorult (amit megint nem emlegetnek sokat, hogy megbízhatatlan is, mert rothadékony) és most „reneszánszát éli”. Illetve a kereskedők előszeretettel javasolják, hogy vegyél belőle külföldinek (megtörtént eset), mert különleges.

Ne tégy ilyet! Miért? Alapvetően a Kadarkát sokan szeretik az idősebb korosztályból, elsősorban azok, akiknek úgymond magyaros ízlésük van, tehát szeretik a karakteres savtartalommal és visszafogottabb tanninnal rendelkező borokat. Ha valaki francia vagy bármilyen mediterrán boron edzette az ízlelőbimbóit, nem fogja keblére ölelni a Kadarkát, reneszánsz ide vagy oda.

A szavaknak ereje van. Nem mindegy, hogy azt mondod, „A Kadarka reneszánszát éli” vagy azt, hogy „A Kadarka feltámadt sírjából” ugye?

Verdikt

Megéri az árát? Leginkább 1800ft környékén juthatsz hozzá. Az elemzés elején kicsit negatívnak tűnhetett a hangvételem. Talán soha nem fogom megszeretni a Kadarkát. Vonatkoztassunk el viszont a szubjektivitásomtól! Ha szeretnél szóvirágot, mondjuk azt, hogy savhangsúlyos bor, ha nem akkor csak annyit, hogy domináns savtartalommal rendelkezik. Ennek ellenére kiegyensúlyozott az ízvilága, tehát amennyiben szereted a domináns savtartalommal bíró borokat, minden bizonnyal ízleni fog.