Eltelt még egy hónap. Ez a harmadik.
A három különleges szám. Minden nagy hagyományban megjelenik. Példaként gondolhatunk a szentháromságra, a hinduknál a három gunára, az ógörögöknél és a hébereknél a test-lélek-szellem egységére. Hamvas Béla szerint a három valójában az egyensúly és az egységbe való visszatérés száma. A Tabula Smaragdinában hosszan fejtegeti, hogy az egy a teremtő, a kettő a prima materia, a három pedig az egyensúly állapota és egy új kör kezdete.
De legyen elég ennyi a filozofálgatásból! Mivel technikai jellegű dolgokkal nem sokat kellett már foglalkoznom ebben a hónapban, nézzünk pár észrevételt, amit gyűjtöttem:
Borítókép attribution: de:Benutzer:Verwüstung [Public domain]
Az első, hogy nagyon hasznosnak bizonyult a múlt hónapban összegezni, hogy miket szeretnék megtenni a következő hónapban. Ugyanis ma, amikor elkezdtem összeszedni a gondolataimat a havi összegzéshez, körülbelül villámként csapott belém a felismerés: azon írásokat, amiket a múlt hónapban terveztem… nos, egyet írtam meg közülük és azt sem publikáltam még! A Didlis akciós borokról elkezdtem szorgosan írni, ezt kicsit később még kifejtem. Tehát a tanulság az, hogy egy hónap roppant gyorsan elszáll. Méghozzá úgy száll el, hogy az ember észre sem veszi, hogy valójában csak nagyon keveset valósít meg azokból a dolgokból, amiket eltervezett.
A második, hogy amit a múlt hónap végén sejtettem, bevált: nagyon sok keresőmotoros megtekintést kapok azokra a borokra, amik a Didliben akkortájt akciósak, vagy saját márkás boraik. (fogalmazhatnék úgy is, hogy keresőmotorokon keresztül majdhogynem senki nem talál az oldalra olyan rétegborokkal, mint a Vili papa vagy a Tóth Ferenc Bikavér.) Gyanítom azért, mert a diszkontlánc polcain kisebb a kínálat és az emberek hajlandóak kicsit utánaolvasni a dolgoknak, ha csak 2-3 potenciális jelölt közül kell választaniuk.
A múlt hónap olyan szempontból volt más, mint az eddigiek (legyen ez a harmadik észrevétel csak, hogy kijöjjön a három), hogy igazából a borokat és a bejegyzéseket három jól elkülöníthető csoportra lehet bontani (plusz egy egyébre az Ikonnal és az Etalonnal). Szóval, hónap elején Monoszlón jártam, három épp akkor akciós Didlis bort vittem magammal. Ott vettem még egy üveg vörösbort (amúgy összesen hármat, egy vöröset és két fehéret), ez az első tömb. A második csoportba két francia bor tartozik. Érdekesség, hogy egy személytől, egy személy gyűjteményéből kaptam őket. Mindkettő nagyon egyedi fanyar ízvilággal rendelkezett. Le voltam nyűgözve: ha valakinek a borai közül csak úgy random kibontasz kettőt és az a két bor hasonló ízvilággal rendelkezik, azt jelenti, hogy az egyén tudja mit szeret és tudatosan vásárol ilyen borokat! A harmadik kategória a németországi utazásunk borait tartalmazza. Ittunk sok német sört (amiről nem jegyzeteltem természetesen) meg olasz bort (há-há-hármat összesen). A reptéren vettem két üveg németet, az elsőről már olvasható a jegyzet, a másodikról nagyon hamar az lesz.
Statisztika dióhéjban
A heti lebontást most nem mentettem el. Talán jobb is, mert a hónap első három hetében lazítottam (ezt értsd úgy, hogy marha sok egyéb dolgom volt, az oldalra alig jutott időm), az utolsóban nagyon belehúztam és nagyon aránytalan lett ez a hét.
Az előző hónaphoz képest 28%-os növekedést tudtam elérni. Lassuló növekedés: kezdem elérni a fb-n való megosztás határait: jellemzően ugyanazok az emberek olvassák az írásaim.
Érdekesen alakul a referáló média: első helyen a fb áll, ami egyelőre az egyetlen olyan médiaforrás, ahonnan tudatosan generálok bejövő forgalmat. Szüleim is sokat segítenek a megosztásokkal (innen van az egyetlen franciaországi megtekintésem is, vicces, hogy a hölgy nem tud magyarul. Viszont lájkolta is a fb posztot. Hozzá kell tenni, hogy valószínűleg ismeri a bort, mert jó és… Francia).
Látható, hogy a keresőmotorok nagyon sok bejövő forgalmat generálnak. Ezek a megtekintések szinte kivétel nélkül az akciós Didlis borokra érkeznek. Időszakosan a Thummerer Bikavér Classicusra és a Takler Trióra.
A megtekintő országokról csak gondoltam bevágok egy listát, nincs sok újdonság.
Nézzük a posztok listáját!
Első helyen a borvásárlási kalauz áll (sajnos ezt az adatot torzíthatja valami, ezért nem Ő kapja a leglátogatottabb poszt díját), ezt követi a borelemzések közül elsőként a Batturicáról szóló írásom (kommentálom majd lejjebb). Őt követi a Celeste Bikavér. Valóban jobb, mintha nem lenne! Meglepően jó eredményt ért el. Az már a múlt hónapban kiderült, hogy a borok minősége és a megtekintések mennyisége között nincs semmiféle összefüggés. Nem célozgatok én semmire, félre ne érts…
Őt követi az Etalon, majd a Vespral. Az előbbi bevallom meglep. Sajnos a wp statisztikai eszköze (nem, még mindig nem lettem a Google Analytics mestere) nem sokat ér, amikor bejegyzésekre szűrünk rá. A Schneider Black Print is meglepően elöl végzett, pláne ha hozzá veszem, hogy még alig pár napos.
Na, nézzük a díjakat!
A leglátogatottabb poszt díja: Baturrica Gran Reserva
Egy kicsit meglep, egy kicsit nem. Régebbi bejegyzés. A keresőmotorokon keresztül érkezett rá a legtöbb megtekintés. Egy kicsit dobott rajta az is, hogy szüleim megosztották fb-n. Alapvetően egy jó ár/érték arányú borról van szó, habár a Tempranillo haláláért mindig legurul egy könnycsepp az arcomon, amikor bontok egy üveggel.
Kedvenc poszt díja (az én kedvencem)
Nincs kérdés! Nem kell hozzá kemikália vagy doppingszer: Schneider Black Printjéről való írásom megalkotását élveztem a legjobban! Jó lenne tudni, hogy a humoristák, otthon a négy fal között, ha senki nem látja őket, vajon nevetnek-e saját vicceiken. Azt tudom viszont, hogy ha egy tanár unatkozik az óráján a diákok is tuti ezt teszik. Arra próbálok kilyukadni, hogy szerintem az alkotói oldalon meg kell, hogy jelenjen az élvezet, az alkotás öröme ahhoz, hogy a fogyasztó oldalán (legyen szó bármiről, szellemi terméktől kezdve művészeti alkotásig) is megjelenjen ugyanez.
A hónap legjobb bora számomra
Itt sem kellett sokat gondolkodnom! Az Ikon Cabernet Sauvignonja vitte a pálmát! Külön örömömre szolgál, hogy egy teljesen elérhető árú bor! Fontolgatom, hogy ellátogassak a pincészethez, mert eddig még csak jobbnál jobb borokat ittam tőlük. Ha csíped a mediterrán jellegű testes borokat, mint én… akkor ez neked is nagyon ízleni fog.
A legjobb Artwork díja előtt még szeretnék egy különdíjat kiosztani.
Ahogy ez a hónap felettem, úgy az évek is elszálltak Bertram pajti felett (itt egy kis magyarázat: az évek alatt a Thummerer sokkal felkapottabb lett. Megdobta a keresletet a boraik iránt. Gyanítom, hogy próbálnak egyre több és több bort termelni és ez Bertram pajtin érezhető a leginkább). Még szerencse, hogy tudtam egy időutazást tenni (szülői házban leltünk fel pár palackot elfekvőben)! A 2015-ös Bertramról szóló írásomat kiegészítettem a 2012-essel. Néha nem csak mi szépítjük meg a múltat. Néha a régi szép idők tényleg szépek voltak.
A kedvenc saját artworköm díja
Az amerikai úszónők viszik az érmet! Az artwork története röviden az, hogy elkezdtem NDK-s úszónőkről képet keresni, hogy azt dolgozom át borítóképnek a Schneiderhez. Találtam egy cikket a New York Timeson, ami a bő hetvenes években zajló doppingolásról szólt. Megláttam ezt a képet és annyira passzoltak hozzá a mondatok, hogy egyből meg is csináltam az átdolgozást. Utána derült fény (megnéztem az úszósapkájukat, meg az úszódresszüket) arra, hogy ezek nagyon nem németek. De annyira találó lett a kép, hogy nem volt szívem lecserélni.
Terveim a következő hónapra
Ez egy új ötlet. A múlt hónapban már összegeztem a terveimet, csak még nem szedtem külön pontba. Ebben a hónapban szeretném már végre feltölteni az összegző cikkemet az alap borízekről és a maradványcukorról. Terveztem még írni egy bejegyzést a reptéren történő borvásárlásról és a dekantálásról is. Másik cél, hogy a G. Analytics alapvető funkcióit megismerjem. Továbbá fontos lenne egy Instagram oldal is.
Következő hónapban beszámolok, mit sikerült elérnem!
Addig is a többi e-havi artwork:
