Kóstoltam: 2022. október
A palack rövid története, hogy édesapám Albániában járt pár hónapja és megkértem, hozzon valami autentikusat (azért fel tudom adni a leckét, na!) és többek között erre a borra esett a választása.
Az Adria másik partján
Albániáról kiemelhető, hogy ők tekintenek vissza az egyik leghosszabb borszőlő termesztési múltra (a szomszédos görögökkel együtt), találtak a területen 6000 éves magokat is, sőt állítólag még a jégkorszak idején is termett itt szőlő.
Borunk a Kavajë tájegység szülöttje, amit alacsony tengerszint feletti magasság és mediterrán éghajlat jellemez. Igazából az olasz csizmával átellenben van az Adria partján, így egyáltalán nem meglepő, hogy egy Sangiovese, Montepulciano és Merlot házasításról van szó.
Nem mellesleg gazdag történelme van a régiónak, fontos szerepet játszottak a görögök, építettek kiemelkedő fontosságú útvonalat erre a rómaiak, csatázott errefelé Julius Caesar, majd a törökök sanyargatása elől menekültek sokan például Szicília területére. Na, de nézzük a bort, elvégre ezért vagyunk itt, nem igaz?
Külcsín
A nem túl hivalkodó, de elegáns címkékről mindössze az alap fontosságú információkat kapjuk. A hátsó címke egyáltalán nem informatív, bogyós gyümölcsöket ígér és kemény sajtokhoz és húsételekhez ajánlja, ellenben megtudjuk a cuvée összetételét, 13%-os alkoholtartalmát és a hat hónap francia tölgyfahordós érlelés meglétét.
Szín és illat
Pohárba töltve rubinvöros színben pompázik, kis téglássággal a peremen. A könnyek teltek, hihetetlen lassúsággal ereszkednek csak a pohár falán, egészen olajos érzetet kelt.
Illata karakteres, roppant fűszeres; igazi mediterrán forróvérűségről árulkodik, kis pinea erdővel, babérlevéllel és nem utolsósorban kellemes dohányos beütéssel.
Ízvilága
A kortyban először a roppant markáns fűszeresség jelenik meg, nem túlzás még akár oregánót is említeni. Emellett erőteljes bőrösség jellemzi.
Gyümölcsök terén rövid a lista, a cseresznyét leszámítva kevéske fekete ribizlit hangsúlyoznék, annak is inkább héjas ízeit. Extrémebb vonalon viszont annál gazdagabb a kínálat: fekete olíva és szárított paradicsom örvendeztet a pohárban. Ilyet leírni… pedig a palack elején járok még nem, mint az albán szamár! Bocs, ezt kihagyhatatlan volt idebiggyeszteni.
Tannin vonalon a markáns dohányosságot és fekete teát egészíti ki kevéske száraz kakaó és füstösség. Ezt leszámítva a hordós jegyek abszolút visszafogottak, szubtilisek.
Savai karakteresek, jó struktúrát adnak a bornak, ugyanakkor kellemesek, elsősorban a cigánymeggyet és csipkebogyót emelném ki.
Hatalmas pozitívuma, hogy habár bontáskor kicsit idősebbnek hatott a koránál, roppant őszinte, kicsit régi vágású bor és a szellőzést nagyon szépen fogadta.
Bor és művészet
Habár végül a történelmi leírásba nem került bele, a bronzkori Illírekig biztosan visszavezethető a régióban a bortermelés. Amikor az első kortyokat kóstoltam és erről olvastam eldöntöttem, hogy ízvilágának illusztrálására egy bronz szobor lenne a legideálisabb. Végül egy görög szoborra esett a választás. Talán Zeuszt vagy Poszeidónt ábrázolhatja.
Verdikt
Megéri megkóstolni? Nagy kár, hogy az Adriától keletre eső bortermelő területek, helyi fajtaborok kvázi ismeretlenek, hiszen nagyon sok példa bizonyítja, hogy minőségben és stílusban is hasonló kalibert képviselhetnek, mint az egy kompjárattal a túlpartról elérhető társaik.
Az ára kb 12 és 25 euró között mozog a neten. Ennyi pénzért egy csodás, régi vágású és az utolsó cseppjéig mediterrán karakterű cuvée-t kapunk, ami számomra roppant élvezetes volt.
You must log in to post a comment.