ittam: 2018. november
Ez a bejegyzés valójában egy régi jegyzetem feldolgozásának a feldolgozása. Amikor belekezdtem a blog írásába, a friss elemzések írása mellett elkezdtem időrendben visszafelé haladni és felpakolgatni a korábbi bejegyzéseket. Amint látod, ez mindössze a 190-es sorszámmal rendelkezik. Mostanában viszont, ahogy belefutok ezekbe a korábbi bejegyzésekbe, kényszert érzek, hogy kicsit igazítsak itt-ott (aztán a felismerhetetlenségig átírom a bejegyzést). Szóval ez is egy ilyen korábbi cikk.
A palack minőségi fóliázással, dugóval van ellátva, a címke GT jellegzetes stílusát hordozza, kiderül róla, hogy Villány, no meg a 13,5%-os alkoholtartalom.
Pohárba töltve a nedű színre kicsit világosabb, mint amivel komfortosan érezném magam (a Cabernet Franc jellemzően ilyen színű bort ad), habár ez a béna képen, amit anno csináltam, nem látszik. A könnyek színezetlenek, viszont gyakorlatilag ottmaradnak a pohár falán, teszik ezt a mindössze 13,5%-os alkoholtartalom ellenére, amit jóindulattal is maximum közepesen magasnak mondhatunk. Ennek az oka maradjon nyitott kérdés. Illatra egy kicsit füstös, de van benne egy kellemes florális hatás is, továbbá egy kis ribizli.
Meglepő, hogy a címke informatív a bor ízvilágával kapcsolatban és tényleg az érezhető a boron, amit ír. Ez egy meglepő dolog manapság. Közepes testet, 8 hónapos barrique érlelést, gyümölcsös illatot említ, hozzáteszi, hogy az illaton még a pörkölési aroma érződik. Jónak nevezi az évjáratot és persze utána jön az elegáns, meg a selymes. A mindennapokra ajánlja.
A savak egy hangyányit dominánsabbak a tanninnál, de a bor még kiegyensúlyozott. Találunk még benne egy nagy adag fűszerességet, elsősorban paprikát említve. Gyümölcs vonalon van benne egy ribizlis, epres savanykásság is. A hordós érlelés abszolút kiérezhető, füstös és dohányos ízeket adván a bornak.
Szerettem volna kicsit kiegészíteni a rövidkére sikerült elemzésem, ezért ellátogattam a weboldalukra. Itt már több információ máshogy szerepel a borral kapcsolatban. Itt már csak közepesnek nevezi az évjáratot, simogatóan kereknek hívja a tanninokat (itt egy kis magyarázat: ezt emberi nyelvre valahogy úgy tudod lefordítani, hogy nem annyira markáns, nem olyan erőteljes. Viszont ez azt eredményezi, hogy az alapízek közül elsősorban a savanykásság érződik majd ki jobban. Sokan az idősebb magyarok közül ezt a fajta ízvilágot részesítik előnyben, ezért nagyon sok magyar borász, aki hazai keresletet szeretne kielégíteni, vagy ne adj’ isten Ő is ilyen borokat szeret nagyon hangsúlyosan kiírja a borai címkéire, hogy „nem, nem erőteljes az a tannin, á dehogy!”. Sokszor mókás is látni a variációkat egy témára).
Egy kis furcsaság, az oldalukat olvasva: először 8 hónap barrique hordós érlelést ír, aztán a gyümölcsösséget hangsúlyozza. Ez rendben is lenne, csak épp nem igazán fér össze. A hordós érlelés jellemzően eltompítja a gyümölcsös ízeket, köszönhetően az oxigénnek, ami bejut a hordó pórusain keresztül. Amennyiben a borban a gyümölcsösséget is meg szeretné őrizni a borász jellemzően a következőt teszi: a bornak csak egy részét tartja tölgyfahordóban, a többit acéltartályban, vagy más olyan helyen, ahol az oxigén nem fér hozzá (kistermelőknél üvegballonban például). Érthető azért, hogy ilyet nem ír sem a címkére, sem a neten. Sokakat minden bizonnyal elijesztene az acéltartály szó. De, ha már a furcsaságoknál tartunk: ha nem szeretne karakteres tanninnal rendelkező bort és ezt ki is hangsúlyozza a címkén, akkor miért említi még a pörkölést? A hordós érlelés során a hordóból a tanninhoz egy nagyon hasonló anyag oldódik ki és a füstös ízek is inkább a tannin oldalra sorolhatóak.
Egy kis kiegészítés az árról: Annak idején, amikor magamnak írtam csak a jegyzeteim, az árat nem írtam fel. Azt viszont biztosra veszem, hogy nem a mostani 2700ft-os áron adták. Talán egy ezressel kevesebbért. Ez az információ fontos lesz a verdiktnél.
Verdikt: Megéri az árát? Nos, arra azért kíváncsi lennék, hogy 2700ft-os ár mellett szerepel-e még a címkén, hogy a mindennapokra ajánlja? Ha igen, kérdés, kinek a mindennapjaira?
2700 forintért lehet nagyon nagyon jó borokat venni. Nagyon ízléses a címke, meg valljuk be, GT elég ismertté, felkapottá vált manapság, de ennyi pénzt én személy szerint nem erre a borra költenék. Viszont, mivel egyértelműen a fent már említett magyaros ízlésű borfogyasztók igényeihez igazította a bort, ha jellemzően a visszafogott tannint és a savanykásabb ízvilágot részesíted előnyben, akkor lehet, hogy te örömödet fogod lelni a borban.
Ja igen, a borítóképet majdnem elfelejtettem: Így érzem magam én és Rita, ha a borokról okoskodom (találd meg ki kicsoda!) Attribution: Emanuel Leutze [Public domain]
