Achsenmächte II. kör 251. Caladelverde Nero’d Avola Sicilia 2018 és 252. Valle Central Cabernet Sauvignon Chile 2018

ittam: 2019. június

A palack(ok) rövid történetének bevezetőt adhat az előző cikkem. Németországban jártam egy régi jó barátomnál. Első este ittunk (sokféle német sör és egy vicces manós üveges jégerre emlékeztető tömény után) egy német Gewürztraminert és egy olasz vörös cuvéet. Ott tartózkodásunk második napján ellátogattunk a Didlibe (hova máshova?) mert reméltem, hogy ott még tartanak Châteauneuf-du-Papeot. Remény hal meg utoljára. (Arra már ne is térjünk ki még egyszer, hogy Németországban miért francia bort akarok inni…)

Szóval elmentünk és nem volt. Egy könnycsepp. Viszont volt helyette a régi ismerős Barolo. Na, ez az elemzés még nem az. Arról majd a következő cikk fog szólni. Megvettük signore Barolot és bóklásztunk. Megláttuk señor Alpakát (Valle Central CS). Gondoltam ezt nem hagyhatjuk ott, mert alpaka van rajta (így kell felelősen bort választani ugye? Amúgy alapvetően a chilei borokról jó véleményem van, ár/érték arányban nagyon jók, annak ellenére, hogy alsó árkategóriás borokkal találkoztam eddig még csak innen). Azért megnéztem a hátsó címkét, úgy ítéltem meg, hogy rendben lesz (úgy is volt… vagy mégsem?) és árban is nagyon baráti volt, úgyhogy nem vacilláltam rajta sokat.

Még mindig tovább bóklásztunk és rátaláltunk signore Caladelverdére. Láttam német vörösbort is, de nem vitt rá a lélek, hogy megvegyem (kis kedvcsináló: hazaúton vettem a reptéren két palack német vöröset, az egyiket már megkóstoltam és meglepő módon nagyon jó! Tényleg nagyon). Tehát úgy sétáltunk ki a szupermarketből, hogy hoztunk egy chilei és két olasz bort. Németországban.

A borítóképen látható német Rizling úgy került a képbe (szóvicc?), hogy a házigazda vette még érkezésünk előtt. A fényképekről még annyi plusz infó, hogy Kölnben eszméletlenül sok park van, hatalmas öreg fákkal. Ezt a három bort különböző parkokban kóstoltuk és ittuk meg, így a képek is megfelelő környezetben készültek. Közben simogattunk kecskét. Nem, alpaka pont nem volt. De BMW igen (akik ismernek, tudják miért írtam le).

Hase sitzt im Gras 251. Caladelverde Nero’d Avola Sicilia 2018

Caladelverde Nero’d Avola Sicilia 2018
Fűben ülve, mint a nyuszi. Wie ein Hase.

Ezzel a Nero’d Avolával sikerült egy nagyon könnyen csúszós bort választanunk, ami társasági összejövetelekre lehet ideális. Vagy parklátogatásra, fűben ülve inni. Wie ein Hase.

Nem jegyzeteltem róla túl sokat. Pohárba töltve (egy német rövidital egy decis long drink poharát vittük magunkkal, mert ez elég masszív volt ahhoz, hogy ne törjön össze a hátizsákban. A másik megoldás a Happy Birthday feliratú papírpohár lett volna. Papírpohárból azért ne igyunk bort!) mély lila színű. Az illat komoly vizsgálatára ez a pohár teljesen alkalmatlan volt, úgyhogy ezt a részt óvatosan átugorjuk. Wie ein Hase.

Nagyon gyümölcsös ízvilágú borról van szó, visszafogott tanninokkal (amik amúgy szellőzés után – amiből azért nem volt olyan sok, tekintettel arra, hogy parkban ittuk és ráadásul négyen – jól összeszedték magukat). Ha gyümölcsöt kéne választani, akkor a savanykás áfonyára szavaznék. Picike aszalt paradicsom és egy kevéske dohányos fanyarság volt még benne ízre, no meg talán egy kevés vanília. Az alkoholtartalma 13% volt, ami ízre sem ugrott ki annyira.

Az árára pontosan nem emlékszem, de 3 és 5 Euro között mozoghatott valahol, inkább a három, mint az öt felé. Ennyiért egy könnyen fogyasztható nedűt kapunk csavarós kupakkal és még az a vélelmünk is meglehet, hogy bio bor révén egészségesebben vigadunk. Ilyen jellegű társasági összejövetelekre, parkban ücsörgésre pont ideális. Wie ein Hase.

Nyúlfarknyi elemzés. Wie ein Hasen Schwanz.

252. Valle Central Cabernet Sauvignon Chile 2018

Valle Central Cabernet Sauvignon Chile 2018
Az alpaka természetes közegében jámbor állat, de Németországban nem honos. Viszont a lemenő nap fényében nagyon jól néz ki.

Nos, amint fent már említettem, alapvetően jó megítélésem van a chilei borokról. Annyit azért tegyünk hozzá, hogy ez egy oltári nagy általánosítás. Chilének kb. 6000 km-es partszakasza van és a tengerszint feletti magasság is 0-6891.3 méter között változik. Tehát ez egy nagy ország. És főleg hosszú. Valle Central, ahogy a neve is sugallja, az ország középső részén helyezkedik el.

Az elemzést természetesen azzal kell kezdeni, hogy a címkén alpaka van. Wie ein Alpaka. Az édeskés illata bármilyen pohárba kitöltve egyértelműen érződik. A nedű mély lila.

Ennél a bornál is 13%-os alkoholtartalommal szembesülünk, ami egyáltalán nem kirívó. Ez is egy könnyen csúszó bor, habár ennél már dugóval volt lezárva az üveg. Kellemes tanninok, közepesen erős savak jellemzik. Ezek, együtt az átlagos alkoholtartalommal és a közepes (már-már vékonyka) testességgel értelmezhetőek úgy is, hogy ez egy teljesen sztenderd, kicsit uniform bor, de akár úgy is, hogy egy bor, ami lényegében mindenkinek ízleni fog. Volt egy enyhe fahéjas beütése, ami kifejezetten különleges. Gyümölcsösség vonalon a savanykás cseresznyét emelném ki.

Egyetlen, ámde nagyon fontos negatívuma a bornak a jól kiérezhető, erős szulfit.

Gondoltam, felmegyek a netre utánakeresek egyéb infóknak, mint például az ára. Megdöbbenve tapasztaltam, hogy ez a sztenderd Didlis Cimarosa Cabernet Sauvignon, csak alpakás csomagolásban. Így kell annak, aki címke alapján vásárol! Wie ein Idiot.

Emlékezetem szerint ez a bor is 3-5 Euro között volt valahol. Az alacsony ár és a könnyen csúszó jellege miatt ez a bor is ideális lehet társasági összejövetelekre. Egyetlen, ámde lényeges hátránya az erőteljes szulfit, de mivel alpaka rulez, ez senkit sem fog érdekelni, mert alpaka van a címkén.

Moselland Riesling 2018

Moselland Riesling 2018 vasúti átkelőnél bringamarkolattal a háttérben, ingyenreklámmal a graffitit készítőnek

Ez esetben pár szót erről a fehérborról is jegyzeteltem, tekintettel arra, hogy nem félédes feledés, hanem száraz bor volt. Kifejezetten kellemes volt az enyhe bubisság, amit bontás után produkált egy ici-picit. Roppant karakteres savakkal bírt, ami német bor lévén nem meglepő. Ezért gyümölcs vonalon mindenféleképpen a citrusosságot kell kiemelni, elsősorban a citromhéj ízét. (A lányok citromos sütit említettek, de ezt csak azon információ kiemelése mellett merem leírni, hogy csontszáraz volt a bor Gott sei Dank.) Emellett volt egy nagyon kellemes és enyhe fanyarsága is. Vajon az, hogy németül a nyúl Hase, míg a mogyoró Haselnuss egy véletlen egybeesés lenne?

Nos, elérkeztünk a II. kör végére. Összegezve azt emelném ki, hogy habár a bio Nero’d Avolát előítéletekkel, míg a Chilei CS-t pozitív megítéléssel vettem így utólag pont fordítva rangsorolnám őket. Mindkettő egy belépő árkategóriás és könnyen csúszó bor volt. A német Rizling, habár meg kell hagyni egy minőségi ugrást jelentett a másik két borhoz képest, ez az árában is meglátszik (a becsült árában természetesen, mert a házigazda vette). A harmadik napon Barolot ittunk, erről szól majd a következő bejegyzés.

2 Comments

Add Yours →

Ha szeretnél hozzászólni...