Cabernet burger Merlot-val 314. Baturrica Gran Reserva 2013 Tarragona

kóstoltam: 2019. december

A palack rövid története helyett egy bevezető. A 2012-es Baturrica Gran Reserva elemzésem a legkeresettebb posztom lesz ebben az évben (ha nem történik valami eget rengető), így természetes, hogy a 2013-asról is készítek egy bejegyzést. Mindössze pár hete lehet venni az új évjáratot.

Bevezetőként annyit érdemes tudnod, hogy még anno, a 2011-es Baturrica Tempranillo és Cabernet Sauvignon borszőlők cuvéeje volt. A ‘12-es volt az első évjárat, ahol a csodás Tempranillo-t lecserélték Merlot-ra (ezért volt a poszt címe Requiem egy Tempranilloért) és ez a helyzet jelen borunknál is változatlan. Baj? Nos… Igen is, meg nem is. Olyan szempontból hatalmas csalódás, hogy a tősgyökeres spanyol, karakteres Tempranillo-t a kozmopolita Merlot-ra lecserélni gyakorlatilag a tájjelleg teljes kivégzése. Olyan, mintha a kedvenc német kocsidba kínai motort raknának. Ugyanakkor a szupermarketek a saját márkás boraikat (ne legyen kétséged efelől, ez a Didli saját márkás bora) úgy „alkotják meg”, hogy azok a lehető legátlagosabbak legyenek, gyümölcsös ízvilággal, jelentős maradványcukor tartalommal (de persze csak annyira, hogy száraz maradjon), mert az ilyen könnyen iható, de uniform borokkal tudják a legtöbb ember igényét kielégíteni. A konkurencia (ildA, tudod) saját márkás boránál a San Zenone Toscana Rosso 2014-ről készült elemzésemben részletesebben is olvashatsz erről a jelenségről. Röviden összefoglalva ez jó hír is lehet a számodra, hiszen roppant költséghatékony megoldás lehet egy ilyen bor, ha baráti összejövetelre vásárolnál. Nézzük az új évjáratú Baturricát!

Pohárba töltve a nedű sötét rubin színű kevéske lila árnyalattal. A könnyek teltek, színezetlenek és közepesen lassú tempóban csordogálnak csak lefelé a pohár falán. Illatában elsősorban a fanyar, gyógynövényes és fűszeres illatok dominálnak egy hatalmas adag cseresznyével. Hosszabb szellőzés után az illatának gyümölcsössége a meggy irányába tolódik, annak fanyarsága pedig a dohány felé.

Ízében a maradványcukrot említeném meg először. Természetesen száraz borról van szó, tehát 4g/l alatt kell, hogy legyen a maradványcukor de az mégis karakteresen érződik és csúszóssá, könnyen fogyaszthatóvá teszi a bort. A sav-tannin egyensúly egyértelműen a tannin oldalára billen, kellemesen de nem túlzóan fanyar. Tannin vonalon először a gyógynövényességet, másodsorban a fekete tea ízét emelném ki. Savai relatíve visszafogottak, citrusosak. Fűszeres is a nedű, elsősorban a fekete borsot emelném ki. Az alkoholtartalma 13%, manapság ez már inkább alulról átlagos és az ízén sem érezteti magát túl tüzesen.

Hosszabb szellőzés után a nedű ízvilágán a gyümölcsösség kezd uralkodni. Kis túlzással bármilyen piros bogyósat említhetünk, de elsősorban a meggyet, epret, málnát és fekete ribizlit emelném ki. Tannin vonalon megjelennek a dohány ízek.

A hordós jegyek kapnak egy külön bekezdést, elvégre Gran Reserváról van szó! Gran Reserva csak az a spanyol bor lehet, ami legalább 2 év hordós és 3 év palackos érlelést kapott. Bontáskor kifejezetten meglepő, de a hordós jegyekből a karamell ízt emelném ki elsősorban! Ezért ez elég vad, valljuk be! Szellőzéssel viszont ez többé-kevésbé eltűnik, a hétköznapibb hordós jegyek veszik át a helyét, mint a tölgy és a füstösség. A nedű lecsengése elsősorban meggyes és fűszeres. Szokásomhoz híven ellent kell, hogy mondjak a Didli katalógusában szereplő információnak: a „tartalmas test” nem ez a bor. Nagyon maximum közepesen testesnek ítélhetjük.

Verdikt: Megéri az árát? Mostanában egy híján 900ft-ot kérnek érte a Didliben. A válasz egyértelműen igen, de elsősorban azért, mert ilyen alacsony árral nehéz lenne mást mondani rá. Ízvilága gyümölcsös, kiegyensúlyozott és uniform. Könnyen iható. Amint írtam, társasági összejövetelekre ideális, nem nagyon fogsz olyat találni, aki nem lenne kibékülve az ízvilágával. Viszont tájjelleget ne várj tőle, olyan mindegy, hogy a spanyoloknál mekizel vagy máshol, ugyanazt az ízvilágot kapod.

Ha mégis azon kevesek közé tartoznál, akik boldogabban szürcsölnének egy Tempranillo + Cabernet Sauvignon cuvéet esetleg körbenézhetsz, hátha van még készleten Baturrica Reserva 2015. Egy évvel kevesebb hordós érlelés és egy picivel több tájjelleg. Az ára ugyanennyi.

Egy apróság a végére: ez a 314. bejegyzésem. A 3,14 a pi. Az elemzésbe nem szőttem bele, de itt a végén érdekességként megemlítem.