Deviáns bakancslista 395. Vin Jaune Fruitière Vinicole de Voiteur 2011

Kóstoltam: 2021. július

A palack rövid története, hogy már egy jó ideje a bakancslistámon volt, hogy kóstoljak Vin Jaune-t. Tavaly szüleim hoztak is egy palackot Franciaországból és ahogy lenni szokás, idő híján most sikerült felbontani. Na, de mi is az a Vin Jaune?

Vin Jaune

A bor különlegességét a készítési eljárás egyedisége adja. Köztudott, hogy a hordóban tárolt bor (és más alkohol) annak porózussága miatt roppant lassan, de biztosan párolog. A whiskyknél amúgy ezt hívják angel’s share-nek, az angyal részesedésének. Normál helyzetben a hordókat bizonyos időközönként után szokták tölteni, hiszen ha nem tennék, ahogy fogy a bor, egyre nagyobb felületen érintkezne a levegővel, oxidálódna. Továbbá ilyen esetben értelemszerűen egyre sűrűbbé, tartalmasabbá is válna, hiszen a „szárazanyagtartalom” köszöni jól van, ott marad.

Egy hordó Vin Jaune a Wikipédián
attribution: User:Arnaud 25, Public domain, via Wikimedia Commons
Egy hordó Vin Jaune a Wikipédián

A Vin Jaune – azaz sárga bor esetén ezt a jelenséget használják ki, hogy különleges karakterű borokat készítsenek. A Savagnin (fehér) borszőlőt későn szüretelik, hogy magas cukortartalommal bírjon, így magas alkoholtartalmú bor forrhasson ki belőle, a mustot hordókba töltik és kész. És kész. Kiforr a bor és ahogy párolgással veszít térfogatából, egyre nagyobb felületen keresztül éri levegő, no meg persze sűrűbbé, tartalmasabbá válik. Ez az egyik oka annak, hogy (nagyon is) különleges aromák alakulnak ki. Két-három év alatt egy hártya jelenik meg a bor felületén, ami meggátolja a további oxidációt. Amúgy a hártya neve „la voile” azaz fátyol.

Vin Jaune Fruitière Vinicole de Voiteur 2011 feketén fehéren
Ilyen képaránnyal is tömzsi
Vin Jaune Fruitière Vinicole de Voiteur 2011 feketén fehéren
Ilyen képaránnyal is tömzsi

Érdemes kiemelni, hogy régen ez az eljárás könnyű utat adott a különböző borhibák megjelenésének, viszont manapság már minden borászat olyan high tech vegyi laborral van ellátva, hogy… á, inkább nem akarok illúziót rombolni.

Szóval, a bornak legalább hat év három hónapot kell így töltenie előírás szerint, mielőtt lepalackozzák. Szimbolikusan a palackok 620ml térfogatúak, hiszen ennyi idő után a bor eredeti mennyiségének csak 62%-át tartja meg. Egyébként nekem kifejezetten tetszenek ezek a tömzsi palackok, miért is töltenék tucat üvegbe ezt a bort, ha ennyire egyedi?

Jellemző ízvilág szempontjából annyit emelnék csak ki, hogy a franciákon kívül (mert ők persze mindent tudnak arról, ami francia) mindenki azzal kezdi, hogy „Á, ez olyan mint a Portó” aztán elmondják, hogy miért nincs hozzá az égegyadta világon semmi köze.

Amúgy tényleg semmi köze nincs hozzá. Fehérbor… illetve sárga 😀 Alkoholtartalma magas szokott lenni, de ezt természetes módon éri el és jellemző rá egy roppant egyedi, különböző olajos magvakra (főleg dió, pirított mandula) emlékeztető ízvilág. A hosszú ideig tartó, hordós érlelés miatt természetesen sok „öreg boros” ízjegyet is produkál, színében, illatában és persze ízében is.


Külcsín

Vin Jaune Fruitière Vinicole de Voiteur 2011
A méhsejtrács a softboxon egész modern stílusú megvilágítást kölcsönzött neki. Pedig távolról sem az!
Vin Jaune Fruitière Vinicole de Voiteur 2011
A méhsejtrács a softboxon egész modern stílusú megvilágítást kölcsönzött neki. Pedig távolról sem az!

Borunk egy roppant egyedi, masszív és tömzsi üvegben érkezett, szigorúan 620ml űrtartalommal. A front címke visszafogott, komoly és tárgyilagos. A leglényegesebb információkon kívül csak egy címer kapott rajta helyet.

A hátsó címkéről derül ki a 14,5%-os alkoholtartalom, említik a Savagnin borszőlőt, ha nem tudnánk, továbbá azt javasolja, hogy pincehőmérsékleten fogyasszuk és szellőztessük fogyasztás előtt. Mindkettővel tökéletesen egyetértek. Habár vannak akik szeretik szobahőmérsékleten kóstolni a borokat (köztük én is), hogy jobban kijöjjenek az aromák, de spoiler alert itt erre nem lesz szükség. A szellőztetés pedig magától értetődő, hiszen ennyi hordós érlelés után igaz borunkra minden, amit amúgy az „öreg boroknál” elmondhatnánk.

Szín és illat

 Vin Jaune Fruitière Vinicole de Voiteur 2011 pohárba tölve
Vin Jaune Fruitière Vinicole de Voiteur 2011 pohárba tölve

Pohárba töltve gyönyörű mély aranysárga színben tündököl. A könnyekre nehéz szavakat találni ugyanis a megszokott, „roppant olajos érzetet keltenek” aligha közelítheti meg a valóságot. A jegyzeteimben csak annyit írtam, „ultra brutál könnyek”. Ez a három szó most itt marad. Mint a könnyek a pohár falán.

Az illata olyan erőteljes, hogy néha-néha még a szoba másik végéből is tökéletes analízist lehetett volna készíteni. Emellett hihetetlen karakteres is, nem meglepően kifejezetten öreg boros beütésű egy roppant adag savanykássággal. A sárga almát kiemelhetjük, habár a leginkább meghatározó a diópálinka (jajj, de még mennyire!). Ezt egy kicsit emészteni kell, úgyhogy írjunk a sor végére még barackmagot, grapefruit magot és olajos magvakat. Meg még egy kis szárított barackot. De ez csak rizsa, a diópálinka a lényeg.

Érdekes még, hogy hosszabb szellőzés után megjelent illatában egy erőteljes és nyers tölgyesség. Hat év három hónap hordós érlelés után… az lenne furcsa, ha nem lenne. Összegezvén mindenféleképpen kiemelendő, hogy illata roppant komplex, egyedi és… írjuk le még egyszer a diópálinkát, jó?

Ízvilága

  Vin Jaune Fruitière Vinicole de Voiteur 2011 pohárba tölve ismét
Vin Jaune Fruitière Vinicole de Voiteur 2011 pohárba tölve ismét

Utólag visszaolvasva jegyzeteimet, nagy részét a lecsengés töltötte ki, úgyhogy kezdjünk ezzel! Hihetetlenül hosszú és elsöprően karakteres. Habár a grapefruit mag uralja, említhetünk barack magot, vagy gyümölcs vonalon szárított barackot és sárga almát sőt, sárgadinnyét is! Erőteljesen visszatér még a tölgyesség és az alkohol érzete is, sőt szinte erősödni tűnnek!

Ízvilágában az öreg boros jegyek az uralkodóak, természetesen az oxidációnak köszönhetően. Gyümölcsösségét tekintve a lecsengésében felsoroltakat említhetjük. Savai egyértelműen grapefruitot idéznek. Érdekesség, hogy alkoholtartalma az ízvilágát meglepően nem uralja ad abszolútum, persze markáns. Ásványosságát érdemes kihangsúlyozni, ami telt és szinte már gyógyvizet idéz.

Fűszeresség szempontjából, nos a Le grand Larousse du vin említ még a Vin Jaune-nál curryt. Igen, curryt. Nos, azt nem írom le, hogy nem lenne benne… ugyanakkor mindenféleképpen kihangsúlyoznám a szegfűszeget!

Összegzés

Vin Jaune Fruitière Vinicole de Voiteur 2011
Palack és pohár az asztalon
Vin Jaune Fruitière Vinicole de Voiteur 2011
Palack és pohár az asztalon

Úgy érzem, kell egy ilyen című bejegyzés még a “bor és művészet” és a verdikt előtt. Három dolgot emelnék ki, kezdjük a legrövidebbel: a kén érzetének teljes hiánya. Ha szoktál tőlem olvasni tudod, hogy nagyon ki vagyok hegyezve a témára.

Ami még egy roppant érdekes első benyomás volt felfedezni borunk ízvilágában pontosan ugyanazt, amit Sanyi bácsiék tiszta, egyszerű, hordóban kiforrt fehéreiben szoktam érezni. Azt az ízt, amit a tükrös, helyreigazított, tűélesre csiszolt ropogós fehérekhez szokottak még talán kritizálnának is. Nem annyira a nyers tölgyes, hordós ízeket, inkább azt, amit a dió vagy a mandula ízével próbálhatunk leírni.

A harmadik dolog csak egy véleménnyel összefolyó lamentálás. Borunk egyedisége kérdésen felüli. Arra viszont kíváncsi lennék, hogy a hétköznapitól ilyen deviáns eltérés mennyire maradhat hosszú éltű, amikor mindent a piac és a tömegigény diktál. Borunk rétegbor, ugyanúgy, mint a sajtoknál a Morbier (ez szóvicc is lehetne, hiszen a morbier közepén van egy réteg, hogy finoman fogalmazzak, igen karakteres ízvilágú nemes penész réteg). Persze, sokan ki akarják próbálni, de hány emberről hallottál, aki heti rendszerességgel fogyasztja?

Bor és művészet

Most nem festményt választottam. Borunk hat év három hónapot töltött hordóban. Apróbbnál apróbb léptekkel, minden egyes nappal kicsit közelebb kerülve különleges ízvilágához, párolgott, sűrűsödött, ért és szívta magába annak a legjavát, amit a hordó adhatott. Milyen alkotás fejezhetné ki ezt a fajta törekvő várakozást?

Maurice Ravel – Bolero a Orquesta Joven de la Sinfónica de Galicia előadásában! Minden egyes pillanatában csak arra készülünk, feszülten várjuk, hogy eljussunk arra a bizonyos pontra… Hat év három hónap… és palackba kerül! Jelen előadásban a 16:58 az a pont, amikor a palackot felbonthatjuk és végre megkóstolhatjuk a nedűt! Mi a véleményünk erről a pontról? Nos… jöjjön a verdikt!

Maurice Ravel – Bolero a Orquesta Joven de la Sinfónica de Galicia előadásában a Youtube-on

Verdikt

Megérte kipróbálni? Igen, változtattam a szokásos kérdésen, mivel értelmetlen lett volna jelen helyzetben. A válaszom egy hatalmas igen, habár mindenféleképpen hozzátenném, hogy ez a bor közel sem az lesz, ami simán legurul pár óra alatt. Nekem egy hétig tartott ki, hozzá kell tennem, hiba nélkül. Lehet nem elnagyoltak azok a megjegyzések, miszerint akár 45 évig is érlelhető lehet egy palack Vin Jaune… Azért érdemes lenne elképzelni az arcot, aki 45 évig érlel pár üveggel és ennyi idő után, jócskán nyugdíjas korában rádöbben, hogy „Ú basszus harminc évesen jobb volt, akkor kellett volna meginni az összeset!”

Visszatérve eredeti kérdésünkre, az egyediség, az egyéniség mindig megosztó és sohasem lesz a tömegek kedvence, ellenben számomra csodás és különleges élményt nyújtott és nem utolsósorban lenyűgöző volt fényképezni!