Requiem egy Tempranillóért 223. Baturrica Gran reserva Tarragona 2012

ittam: 2019. március

Múltkor a Bertramról írtam, mert régen nagyon szerettem. Most úgy döntöttem, a jó öreg Baturricáról írok, mert ez a nedű is egy kellemes és költséghatékony megoldás, ha az ember baráti összejövetelre készül. Van egy elemzésem az eggyel újabb, 2013-as Évjáratú Baturrica Gran Reserváról, továbbá a Baturrica reserva 2015 Tarragonaról is, ami habár jelen borunkhoz hasonló ízvilággal rendelkezik, mégis van egy hatalmas előnye… de ne szaladjunk ennyire előre!

Visszatérve eredeti szálunkra, régen nagyon szerettem a Baturricát és a legtöbb társasági eseményre ezt vittem magammal. De van azért egy csavar a dologban… a 2011-esben (egy évjárattal ezelőtt) még Cabernet Sauvignon ÉS Tempranillo cuvée volt ÉS NEM Cabernet Sauvignon és Merlot mint ez. Hidd el, óriási a különbség!

A Tempranillo az egyik kedvenc borszőlő fajtám, ha ismersz kitalálod miért: a markáns tanninjai miatt. Testes bort ad, nevét onnan kapta, hogy hamarabb beérik mint a „többiek”. Ízvilágra cseresznyét, sok fűszerességet, borsot, szárított paradicsomot, fekete olívát és dohány ízt várhatsz tőle. Roppant karakteres.

Éééésakkor ezt lecserélték a Merlot-ra. A Merlot-t ismered.

Miért?

Le merném fogadni, hogy a válasz a következő: ezt a cuvéet a (Didli) szupermarketek polcaira tervezték. Hogy gondolkodik egy marketinges? Béla bemegy a szupermarketbe, fogalma sincs, mit vegyen, valami relatív olcsó kéne, a hosszú hordós érlelés (gran reserva) egy jó pont, megfordítja (jó esetben) a palackot, rá van írva a borszőlő: CS+Tempranillo. Tempranillo az meg mi? Á van itt egy másik CS+Merlot! Azt már ismerem, megveszem a Merlot-sat!

Ennyi! Ennyi. Egy könnycsepp.

A Merlot-t jóformán mindenki ismeri. Olyanok, akik sajnálják, hogy a csodás Tempranillot lecserélték Merlot-ra pedig kevesen vannak. Amúgy ez a gondolkodásmód minden szupermarket saját márkás borán otthagyja a nyomát. Az alkotók célja az, hogy jó ár/érték arányú, minden dimenziójában módusz (átlagos) ízvilágot produkáló, gyümölcsös és könnyen iható (relatív magas maradványcukor, de még száraz) borokat tehessenek a polcokra, mert erre van igény.

Manapság az átlagember, ha Barcelónába (közel van Tarragonához) megy, hambit eszik a mekiben, ha Bordeaux-ba, hambit a mekiben, ha Tokióba, megint hambi. Otthon meg elmegy a pucc étterembe a belvárosban (ha megteheti) és megkóstolja a drága rukkolás Paellát, ahogy Barcelónában csinálnák, bordeaux-i szószos konfitált marhapofát (minél kevesebb szót ért, annál jobb) és tokiói makrélát flambírozott wasabis mogyoróval.

Tehát, Baturrica Gran reserva Tarragona 2012

Illat és szín

De azért essen pár szó a végtermékről is. Pohárba töltve a nedűt, az sötét rubin színben pompázik egy cseppnyi mély lilával. Az illatát már-már természetfeletti (direkt a szóhasználat) mértékű gyümölcsösség, főleg bontás után, amikor még nem szellőzött sokat. Mondhatunk itt a gyümölcsösség palettájáról bármit és mindent de csak, hogy a teljesség igénye nélkül valamit kiemeljek: édeskés eper, cseresznye, málna, áfonya. Ha nyersen fogalmaznék, illatában fellelhető még almalé (nagyon) és málnaszörp. Hosszabb szellőzés után karakteresebbé válnak a valódibb érzetet keltő fanyar, dohányos illatok.

Ízvilág

Közepesen testes. Ízében a közepesen erős savak karakteresebbek a tanninnál, és meglepően gyümölcsös a nedű. Meglepően? Nézd meg a következő két bekezdést! Gyümölcsből mondhatunk itt is mindent, kezdve a csipkebogyóval, cseresznye, málna, savanykás meggy. Természetesen hordós jegyek is fellelhetőek, habár nem olyan erőteljesen, amit egy gran reservától várnánk (lásd kicsit lejjebb). Elsősorban a vaníliát mondhatunk a hordós jegyek kategóriájában. Tannin vonalon említhetünk még kevéske fekete teát, gyógynövényességet, dohányos ízeket is. Fűszeressége kellemes. Az alkoholtartalma mindössze 13%, ez ízvilágában is csak visszafogottan képviselteti magát.

Gran reserva

Gran reserva csak akkor lehet egy spanyol bor, ha legalább 2 évet töltött tölgyfahordóban és ezután 3 évet érlelték palackban. Ezzel szemben a „reserva” borok csak 1 év hordós és 2 év palackos érlelést kapnak. Az eggyel még alacsonyabb szint a „crianza”, ahol 1 év hordós és 1 év palackos érlelést kap a bor.

Hordós érlelés és hatásai

A hordós érlelésről manapság az átlagember már nagyon kiművelte magát, ezért rövid leszek. Pozitívuma, hogy a hordós jegyek (mint a tölgyes, füstös íz, amit akár vanília, dohány, mandula stb. ízek egészítenek ki) egy sajátos ízvilágot kölcsönöznek a bornak. Ugyanakkor kevesen tudják, hogy mivel a hordó pórusain keresztül a bort több oxigén éri (habár manapság a modern technológia lehetővé teszi, hogy a boroshordók vásárlásakor még a pórusméretet is kiválassza a pincészet), a gyümölcsös ízek lassan elvesznek. Nem véletlen, hogy a legtöbb fehérbort manapság ún. reduktív eljárással (oxigéntől elzárva, többnyire acéltartályban) készítik, hogy megőrizzék a nedű gyümölcsösségét. Amúgy, sok vörösbor készítésénél a nedű egy részét tölgyfahordóban érlelik, egy másik részét acéltartályban, és csak palackozáskor keverik őket bizonyos arányban, kecske és káposzta alapon: így kaphatunk kellemes hordós érlelésből származó ízvilágot és gyümölcsösséget együtt. Jó példa erre többek között a Cusumano Benuara Tenuta Presti e Pegni Sicilia DOC 2017.

Verdikt

Visszatérve jelen borunkra, a Baturrica Gran reserva Tarragona-ra: Megéri az árát? Nos… Ha a régi szép emlékeket félreteszem és legyűröm haragom, a válasz még mindig igen. Mindössze 899ft a Didliben, ezért az árért manapság (2019-ben) már ritkán kapsz jó bort itthon (spanyoloknál, olaszoknál, franciáknál 3 Euróért még mindig találni sok jót, de megisszák otthon, nem jut el hozzánk). Ha sangriát szeretnél kicsit igényesebb kiadásban, nagyon jó választás és ha baráti összejövetelre megyek nagyon gyakran őt választom, de már közel sem annyira lelkesen, mint amikor Tempranillo volt benne. Kellemes, rendben van, (legyen 83 pont HaHa) de ha ízlelgetni szeretnéd, vagy az élményt keresed, ne vedd meg. Olyan, mint a mekis hambi. Tudod mit várhatsz tőle, se többet, se kevesebbet.

Kis apró extra: kimentem a pincébe sztárfotókat csinálni, de meg kellett bizonyosodnom róla, hogy ehhez 1, normális fotótudásra 2, egy gépre lenne szükségem és nem arra, hogy pofánvakuzzam a bort.

• 

• 

•