Kóstoltam: 2020. május
A palack rövid története, hogy a Didliben most olasz hetek vannak. Múlt hónapban volt már akciós egy pugliai Primitivo annyi különbséggel, hogy az félszáraz volt és eléggé túltolták a címkét a barbecue irányba. Az elemzésemben, miután bemutattam a Primitivo (illetve másik nevén Zinfandel) borszőlő történetét, ezt is kiemeltem, illetve azt, hogy bántam, ebben az árkategóriában nem túl gyakran jut el Magyarországra száraz Primitivo. Erre megérkezett jelen borunk. Minden álmom így váljék valóra? Nos, hát… Haladjunk sorjában!
Külcsín
Jelen borunk címkéjén is a barbeque adja az apropót, habár egy fokkal visszafogottabban, mint legutoljára. Egy fokkal. A front címkén elég sokat írnak a nedűről (olaszul). Hogy mit, az egyelőre maradjon titok, majd az elemzés végén írok erről csak, hogy drasztikusabb legyen. (Én meg csodálkoztam a múltkor, hogy a szarkazmus jelentése keresőszóval is kidobott a Google a találatok között.) A hátsó címkéről kiderül, hogy száraz és a 13%-os alkoholtartalom. A palackot csavarós kupak zárja.
Ezen a képen úgy tűnik, mintha szépek lennének a könnyek…
Szín és illat
Pohárba töltve a nedű közepesen mély cseresznye színben tündököl. A könnyek hosszabb szellőzés után már normálisan viselkednek; teltek és színezettek. Közepes tempóban csordogálnak a pohár falán.
Illatát bontáskor természetellenes mértékben uralta a meggy és egyfajta meggyes joghurt illat, viszont nem kellett sok szellőzés hozzá, hogy ez elillanjon, átadva helyét egyfajta tömjénes, gyógynövényes fanyarságnak ami, valljuk be, sokkal férfiasabb karaktert ad neki. Ez még egész jól hangzik, de ne tedd még a kosaradba a nedűt!
Ízvilága
A szokásos sorrendet meg kell, hogy borítsam. Borunk a kóstolás folyamata során, ahogy egyre többet szellőzött, rohamléptekben esett szét. Ízvilágát úgy váltogatta, mint plázacica a rucikat.
Bontás után, kb. egy órával a következőket írtam: Savai és a tanninok is karakteresek, elég jól kiegyensúlyozzák egymást, de a beérett gyümölcs zamata teljesen hiányzik belőle (ez az ízérzés más, mint a bor „gyümölcsössége”. A borszótáram második részében kifejtettem a különbséget a „zamat” címszó alatt). Sav vonalon amúgy említhetünk citrusokat és ribizlit is, tannin vonalon egy hatalmas adag gyógynövényességet és dohányt. Alkoholtartalma nagyjából annyira érződik ízvilágán, mint amit az (alulról) átlagos 13%-tól elvárnánk.
Aztán egy-két óra szellőzéssel később, így alakultak a dolgok: Később megjelenik vanília is. Ízvilágán teljesen eluralkodott egy erőteljes és alpárian természetellenes gyümölcsösség, mondhatunk meggyet, szedret, fekete ribizlit, vagy amit csak akarsz. A tutti frutti olasz kifejezés nem? Akkor írjuk a sor végére azt, hogy „tutti frutti rossi”! Ezeket az ízeket tetézi még egy furcsa édeskés ízérzet is, így az otromba kéntartalmat már fölösleges is megemlíteni.
Így este ahelyett, hogy befejeztem volna az elemzést, főztem magamnak egy gyümölcsteát és a következőket írtam még fel magamnak: „Rohamléptekben esik szét. Hamburgerpogácsába való. Bele.”
Vissza a címkéhez
Folytathatjuk azzal a sztorit, hogy ma pedig egy olasz tésztaszósz részévé vált a borosüveg maradék tartalmának egy része. Képtelen lennék meginni. Most érdemes drasztikusan visszakanyarodni a címkén lévő szöveg fordításához! Előkerülnek a „pazar”, a „forró” vagy „tüzes”, az „áfonyalekvár” szavak is, de az egész leírást az koronázza meg, amikor azt említik, „jó ivású a magas alkoholtartalma ellenére”. Tudod, a 13%-ra gondolnak.
Bor és művészet
Ezek után kihívás a szokásos „bor és művészet” bekezdés megírása nem? Nos… Mit tudunk a borról? Ízvilága először gyorsabban változott, mint a divat szeszélye, volt ez minden fanyar karakterestől a természetellenesen meggyes tutti frutti-ig… Eszembe jutott a Szörnyecskék 2 című filmből a lány szörnyecske. Tudod, rúzsozott száj, meg feszes szexi ruci… Épp csak bűn ronda. Meg szörny. A netről kiderült, Greta Gremlin a karakter neve. A jogtisztaság érdekében egy wikimedia commons képet teszek ki egy szörnyecskés graffitiről, de azért ide belinkelek egy képet a deviantart.com-ról. Meg, persze használhatod az emlékezetedet is, ha láttad a filmet!
De, azért itt van még a film azon részlete, ahol karakterünk megszületik: mint Vénusz a habokban!
Verdikt
Megéri az árát? Nos, most Didliék egy híján egy ezrest kérnek érte. A rövid válasz: nagyon nem! Még így is, hogy tésztaszószba is került belőle, még mindig megvan az üveg tartalmának egyharmada és nem fogom meginni. Lehet, hogy végül hamburgerhús pác lesz belőle: a darált hús könnyűszerrel felszívja a nedűt és annak savtartalma jól ellensúlyozza a húspogácsában lévő fehérjének, illetve zsíroknak az ízét (ha sertéshúsból csinálnád), ezt nagyon jól ki lehet egészíteni fokhagymával és fekete borssal. Úgy látom most már tényleg meg kéne írnom a bor-ételpárosításról a saját összefoglalómat!
