Hagyomány és patina 357. Dula Bence Egri Hegybíró Bora Egri Bikavér 2012

Kóstoltam: 2020. május

A palack rövid története, hogy már hónapok óta tervezem, hogy kóstolok néhány rejtett egri gyöngyszemet. Dula Bence Egri Hegybíró bora volt az egyik közülük. A borász még tavaly keltette fel az érdeklődésem, amikor az Egri Kékfrankos (Gőzmalmos) 2009 nevű borát – egy amolyan igazi, régi vágású Kékfrankost – kóstoltam (aztán annyira megszerettem, hogy kóstoltam mégegyszer). Haladjunk az elemzéssel a szokásos sorrendben!

Dula Bence Egri Hegybíró Bora Egri Bikavér 2012
Dula Bence Egri Hegybíró Bora Egri Bikavér 2012

Külcsín

A front címke egyfaja középkori hangulatot imitál a betűtípussal és a viaszpecsétet ábrázoló mintával. Egyszerű de ízléses, nagyon tetszik az anyagának textúrája. A hátsó címkéről kiderül, hogy az egri hegybírók készíthetnek 2100 (a weboldaluk szerint 6500) palack Egri Bikavért, amit az Egri Hegybíró Bora néven hozhatnak forgalomba. Kiderül még továbbá, hogy Kékfrankos, Cabernet Franc, Merlot és Cabernet Sauvignon cuvéeről van szó. Az alkoholtartalma mindössze 12,5%.

Dula Bence Egri Hegybíró Bora Egri Bikavér 2012
Dula Bence Egri Hegybíró Bora Egri Bikavér 2012

Szín és illat

Pohárba töltve a nedű közepesen sötét rubin színben tündököl egy leheletnyi téglássággal a peremen. A könnyek teltek, színezetlenek és komótosan csordogálnak csak a pohár falán.

Mielőtt az illatára rátérnék kiemelném, hogy a dugónak amolyan valódi, régi borospince illata volt, amikor bontottam az üveget. Így bontáskor a nedű illatában is volt egy kevés földes illat, de ez szellőzéssel már eltűnt. Kifejezetten meglepődtem, hogy illatában (és ízében is) nagyon sok „öreg boros” jegyet mutatott, erre kitérek még később. Érdemes dekantálni a bort.

Most, 2-3 óra szellőzés után illatában egy nagyon kellemes, de hihetetlen karakteres fanyarság dominál. Említhetünk dohányt, avart, gyógynövényeket. Ehhez társul még egy jó adag borsos fűszeresség, az alkohol kipárolgása (meglepő erősséggel) és egy kevéske savanykás illat is, mondjuk azt, ribizli.

Dula Bence Egri Hegybíró Bora Egri Bikavér 2012
Dula Bence Egri Hegybíró Bora Egri Bikavér 2012

Ízvilága

Kicsit úgy érzem most magam, mint a Gál Lajos Bikavér elemzésnél. Ugyanúgy gondban vagyok, honnan induljak. Kezdjük most a közepén: borunk hihetetlen kifinomultsággal van egyensúlyban (mondhatnám, hogy elegáns, de nem szeretem a kifejezést). Mind a tannin, mind a savak erőteljesek, markánsak. Az előzőhöz említhetünk gyógynövényeket, dohányt, egy kevés fekete olívát. Az utóbbihoz elsősorban ribizlit és természetesen citrusokat. Fűszerességében ugyanúgy, mint az illatánál fekete borsot. Jó sokat! A hordós jegyekre még visszatérek.

Gyümölcsösség szempontjából két dolgot emelnék ki. Az egyik, hogy a lekváros ízek (írjunk egy meglepő meggylekvárt) úgy vannak jelen, hogy borunkat testesnek mai viszonylatban egyáltalán nem mondanám (visszatérek még erre) és biztos vagyok, hogy maradványcukor tartalma már jóval közelebb kell, hogy legyen a nullához, mint a 4g/l-hez. Ugyanakkor (annak ellenére, hogy a weboldalukon azt írják, sikerült megőrizni a gyümölcsös ízeket) nem mondanám kifejezetten gyümölcsösnek borunkat. Egy jó adag meggyet, illetve meggylekvárt találunk benne, esetleg kevéske epret, no meg a fent már említett ribizlit. Ha bővíteni szeretném a sort, erre a vonalra írnám még a hibiszkuszt és a csipkebogyót is. Önmagamat meghazudtolva jó hosszúra nyújtottam a felsorolást, ettől függetlenül szerintem abszolút a háttérbe szorulnak a gyümölcsös ízek a bor többi vetületével szemben.

A hordó kapott egy külön bekezdést. Az ízelemzés (majdnem) legvégén. Merthogy a hordós jegyek annyira belesimulnak az ízekbe (szinte háttérbe szorulva a tanninok mögött), hogy majdnem megfeledkeztem róluk. Pedig kifejezetten markánsak! A tölgy ízét emelném ki ezen a vonalon csak, viszont ez a tölgy annyira nyersen érződik rajta, hogy szinte érzem a nyelvemen, mintha a kezeletlen fát nyalogattam volna. Itt emelném ki, hogy a weboldaluk szerint több, mint öt(!) évet töltött a nedű nagy tölgyfahordókban (plusz utána kapott egy évet még palackban is). Eszméletlen!

Alkoholtartalma meglepően tüzesen érződik, annak ellenére, hogy manapság a 12,5% már alacsonynak számítana. Ennél a számadatnál érdemes pár dologra kitérni. Először is gyanítható, hogy külön tenyésztett borélesztő hozzáadása nélkül készülhetett a bor. Ezt az alkoholmennyiséget elérheti a nedű a természetes módon előforduló élesztőgombákkal. Mivel maradványcukor tartalma minimális, szinte biztosak lehetünk, hogy a természetesség és a hagyományőrzés szavak jelen esetben nem csak üres frázisok. Őszinte a bor.

Mindezek után visszatérhetünk az „öreg boros” ízekre. Ilyen alkoholtartalom mellett és öt év hordós érlelés után inkább azon kéne meglepődnünk, ha nem ilyen lenne az ízvilága. A hordó pórusain keresztül sokkal több oxigén éri a nedűt, mint egy zárt, elfektetett palackban.

A bor és művészet című bekezdés előtt foglaljuk össze a dolgokat. A Gőzmalmos Kékfrankosnál amit említettem, most is ugyanúgy igaz. Régi vágású a borunk, igazi egri, sírva vigadva komor. De amikor kihúztam a dugót, annak illata egészen furcsa érzéseket ébresztett fel bennem. Amikor a Dobó tér még a régi kövekkel volt lerakva; nem modern térkő, szökőkút és LED lámpák voltak mindenütt. Amikor még nem használták a „bisztró bor” fogalmát. Az illatok könnyen visszahozhatnak régi érzéseket. Egy esős őszi erdő komor szépségét.

Bor és művészet

Jelen borunk ízvilágának képi ábrázolására a The Man with the Golden Helmet című festményt választottam, ami Rembrandt Harmenszoon van Rijn vagy egy tanítványának munkája. A komor színek és a férfi idős, kemény, karakteres arca nagyon jól adja vissza borunk egyedülálló és erős karakterét. Arany sisakjának patinás csillogása egyszerre sugall értéket, időtállóságot és szépséget. Na, értékeljünk!

The Man with the Golden Helmet című festmény a wikipédián
attribution: Circle of Rembrandt / Public domain
The Man with the Golden Helmet című festmény a wikipédián

Verdikt

Megéri az árát? A pincészet oldalán 3200 forintért hirdetik. A válaszom egy nagyon határozott igen! Szeretném ezt kihangsúlyozni egy kicsit. Képzelj el egy könyvet, ami olyan értékekkel bír, mint egy shakespeare-i mű, csak szinte senki nem hallott az írójáról (legyen mondjuk egy Sir Francis Bacon könyv). Egy ilyen könyvért ugyanúgy 3200ft-ot kérnek, mint egy éppen felkapott ponyvaregényért. Az értékes alkotás meg fogja osztani az embereket. Sokaknak nem fog tetszeni, ezt biztosra veheted (mert az átlagember az átlagos, számára optimalizált dolgokat szereti), mégis, sokkal nagyobb az értéke.

1 Comment

Add Yours →

Ha szeretnél hozzászólni...