Jobb ha van, mint ha nem lenne 244. Celeste Egri Bikavér prémium 2017 és 245. Jek l Portugieser 2018

A cím arra utal, hogy sokat töprengtem, feltöltsem-e erről a két borról az elemzést. Azért nem akartam feltölteni, mert nem olyan részletesek, amit tőlem megszokhattatok és/vagy magamtól elvárnék. Feltöltöm mégis. Miért? Két okból. Amennyiben valaki ott van a szupermarket polcainál és vacillál mit vegyen, az akciós újságukban leírt információ, nos nem éppen használható. Tehát annál még ez is bőven jobb. Másrészről a blogomat én is sokszor használom úgy, mint egy jegyzetfüzetet, előkapván ha valamit egyszer feljegyzeteltem, de nem emlékszem rá pontosan. Tehát a két nyúlfaroknyi elemzés:

244. Celeste Egri Bikavér prémium 2017

ittam: 2019. június

Nos, a palack rövid története az, hogy a Komámmal együtt ebből is vittem egy palackkal Monoszlóra (egy parasztházba a Balaton északi partjánál, ahova néhány barátommal mentem), akciós a Didliben és úgy tűnik az ilyen borok felé nagy az érdeklődés (ezt értsd úgy, hogy egyrészről épp akciós, másrészről egy ezres körül van az ára), úgyhogy vettem, annak ellenére, hogy magamtól biztos nem vettem volna.

Miért? Nos, már írtam pár alapszabályról – miket érdemes kerülni, nagyon hasznosak. Az egyik irányelv, hogy a feltűnő címkével (például egy szép lány a képen) csak a laikusokat próbálják megfogni. Miért mondom ezt? Ha jó lenne a palackban lévő bor, megvennék az emberek a legszimplább címkével is. Nézd meg mondjuk a Vili Papát, vagy mondjuk a Petrény Big Bandet, ha már Bikavérről beszélünk. Egyszerű címke, jó bor, természetesen az áruk is jóval magasabb. Vagy megemlíthetjük akár a Bertramot, ha ebben az árkategóriában szeretnél valamit (igaz, ott már van egy fej a képen).

Visszatérve arra, hogy miért nem vettem volna meg, további két dolgot emelnék ki. Az egyik a 12,5%-os alkoholtartalma: a személyes preferenciám a karakteresebb és testesebb borok irányába húz, ezért ha magamnak veszek bort ez is egy tényező: a magasabb alkoholtartalom nagyobb testességre utal (ne vésd azért kőbe ezt a szabályt). A másik dolog az ára: Teljes mértékben biztos voltam benne a boltban, hogy egy ezresért jó Bikavért nem lehet kapni.

Viszont, mivel nagy az ehhez hasonló olcsó és akciós borokra az érdeklődés, vettem, levittem, viszont ennél a két bornál már nem voltam annyira alapos, hogy először leírjam a véleményem és csak utána tegyem az asztalra, a közösbe. Meg is lett az eredménye. Mire jegyzeteltem volna már csak kevés maradt belőle, úgyhogy ez a cikk relatív rövid lesz.

Színre a fényképen jóval sötétebbnek tűnik, mint amilyen valójában volt, kicsit fakóbb, világos rubint képzelj el inkább! Az illlatról nem készítettem jegyzetet, többek között azért, mert a rendelkezésre álló pohár erre nem volt alkalmas. A könnyek relatív gyorsan csordogáltak lefelé.

Az ízvilágával kapcsolatban a tipikus magyaros vonalat követi (mert azért vannak bikavérek, amiket külföldivel is érdemes lehet kóstoltatnod, mert a többi alapíz is erőteljes, ami ellensúlyozza a savat), tehát savtartalma van bőven. A tannintartalma visszafogottabb, az alkoholtartalma pedig 12,5%, vékonyka bor. Mint a lány a képen (ha valaki promotálni akarná a bort, ezt inkább úgy fogalmazná: könnyed). Gyümölcs vonalon ribizlit emelhetnénk ki.

Mielőtt rátérünk a verdiktre, egy dolgot azért kiemelhetünk. Juhász Ádám borász neve habár szerepel a palack hátoldalán, viszont a Juhász pincészet sehol sem. Valami céljuk mindenképpen lehetett vele, hogy mi, az rejtély. Az első gondolatom az volt, csináltak egy budget márkát és nem akarták lerontani a saját megítélésüket. A második az, hogy ez egy magánakció a részéről. De igazából mindegy is. Lehet, hogy teljesen más az oka.

Verdikt: Megéri az árát? Nos, mindenféleképpen azzal kell kezdenünk, hogy habár a Didli katalógus azt állítja 1500 az eredeti ára és erről árazták le 999-re, szerintem ezt a bort egy budget, „egy ezresé’ ” kategóriásnak szánták a kezdetektől fogva (itt érdemes egy kiegészítést tenni két hét múlva: az ára most 1500. Két dolog történhet: 1, elég laikust fog meg a szép kép ahhoz, hogy vigyék a cuccot buliba, ballagásra stb. 2, nem fog fogyni és elkezdik csökkenteni az árát. A kérdés az, mennyien és mennyi idő után jönnek rá, hogy ár/érték arányban a bor… hát…). Bevallom én egy nagyon rossz borra számítottam a külcsín alapján, de ennek ellenére egészen rendben volt. Domináns savtartalma van, tehát magyaros ízléssel asztali bornak egy bográcsozásra alkalmas. A zsíros magyaros kaják mellé könnyen fog csúszni. Meg fröccsnek. Már, ha szereted vörösborból. Ettől függetlenül én nem vennék többet belőle.

245. Jek l Villányi Portugieser 2018
ittam: 2019. június

Nos, ez rövid elemzés lesz. Szintén a Didliben vettem a jelen írásban már kielemzett Celestével és a Komámmal, a fent már említett okból.

Amikor először megkóstoltam, jelentős maradványcukor tartalomra lettem figyelmes. Megnéztem a palackot, és sehol sem tüntették fel, hogy a bor száraz lenne. Mindössze annyit, hogy classicus vörösbor.

Erre roppantul háklis vagyok, szóval azt az egy pohárnyit ittam meg aznap belőle és „bedobtam a közösbe”. Ha fontolgatod a bor vásárlását, ez egy alapvető fontosságú információ. Pont a hazaúton mondta valaki, hogy tinédzserként (természetesen 18 fölött ugye) még szerette az édes, félédes stb. borokat. Már képtelen meginni. Ezt a vonalat továbbviszem majd a verdiktben.

Tehát nem sokat jegyzeteltem róla. Színre világos rubint említenék, itt is csalóka a fénykép. Ízre fűszeres, gyümölcs vonalon a cseresznyét hangsúlyoznám ki. A savak és a tannin kiegyensúlyozottak. Alapvető fontossággal bír, hogy a magas maradványcukor tartalom miatt a savakat képtelenek vagyunk rendesen kiérezni (több helyen írtam már miért, olvass utána), tehát majdhogynem bármilyenek lehetnek. Alkoholtartalma 12,5%, ami belépő szint, viszont a cukortartalom miatt közepesen testesnek érződik.

Verdikt: Megéri az árát? Nos, 1200ft a Didliben. Ezért kapsz valamit, ami nem száraz és még csak nem is közlik veled. Rövid leszek: ez a bor nekem nem jött be. Amivel félrelőttek, az a következő: azon emberek, akik ilyen maradványcukor tartalom mellett élvezik a borok fogyasztását gyanítom nem fognak 1200ft-ot kiadni egy üvegért. Olcsóbb árkategóriára mennek. Azok a vevők viszont, akik minőségi elvárásaik miatt csak száraz bort isznak, becsapva érezhetik magukat. A visszafogott címke valójában őket célozná be. Tehát az ár és a visszafogott címke miatt ez a bor nem azokhoz fog eljutni, akik azt élvezni tudnák. Ezért én semmiféleképpen nem vennék belőle többet. Abban az esetben lehet jó választás, ha valaki olyannak veszed, aki nem szereti a csontszáraz borokat, de azért nem akarsz egy ezres alatti bort vinni neki.