Kínos csend és a Grincs hoppon 316. Terra Grande Puglia Rosso Appassimento 2018 (Puglia IGT Rosso appassite)

kóstoltam: 2019. december

Ha semmi mást nem olvasol el a posztból: a díszdoboz aljára azt írták félédes.

Ha van időd a teljes elemzésre, haladjunk a szokásos módon: A palack rövid története most nagyon érdekes. Már egy hónapja kiszúrtam az ildA karácsonyi reklámújságjában, hogy lesz ez a bor. Elhatároztam, hogy veszek. Ma reggel betértem. A díszes dobozon semmi használható információ nem volt, csak az alján egy matrica. Azt írja Puglia IGT, 15% alkohol és félédes. Dühös lettem (ha nem érted miért, érdemes elolvasni a Grande Alberone Vino Rosso D’Italia-ról szóló posztomat). Nem vettem meg. Napközben a következők jártak az agyamban: a tanácstalan tömegek nem tudják mit vegyenek a családapáknak karácsonyra. Kétségbeesésükben vesznek egy példányt jelen borunkból, mert míves a díszdoboz és olasz (a bor). Bedobnak még mellé vicces karácsonyi csúnya pulcsit, mandzsettát vagy fülszőrnyírót és el van intézve a dolog. Szenteste kibontásra kerül a csomag. A családapa hümmög és mosolyog, majd felbontja. Ha már fülszőrnyírót kapott, legalább igyon egy jót. Belekortyol. Kínos csend. Mi ez? Ez nem száraz, az biztos! A történet folytatása az elemzés legvégén.

Ha a fenti dolgokat csak úgy leírtam volna valahova, mint a véleményem, a kutya nem találja meg (és megfosztottam volna magam sok mindentől, később kiderül). Úgyhogy eldöntöttem, visszamegyek és veszek. Minden bizonnyal sokan fognak rákeresni a borra, mert a csomagolás nagyon ízléses. Ha végigolvassák az elemzést, legalább körültekintően tudnak dönteni. Az elemzés előtt annyi kiegészítés, hogy mikor este visszamentem a boltba, a polcokon az ára mellett azt írták száraz. Az internetes oldalukon is azt írják, száraz! A bolti eladóknak fogalmuk sem volt. Mi a helyzet tehát?

Terra Grande Puglia Rosso Appassimento 2018 (Puglia IGT Rosso appassite)

Külcsín: tudom, ezek után ez érdekel legkevésbé. A díszdoboz roppant elegáns, azt írja, Luca Maroni szerint 96 pontot ér (igen, ugyanaz a fazon, aki szerint a Grande Alberone 94 pontos volt, tehát egy ezresért kapsz két pont különbséget). Az üveg vastagfalú, nehéz, önvédelemre kiválóan alkalmas és a nyakán ismét szerepel a 96 pont. A míves címkéről épp csak az évjárat megjelölését felejtették le. Az üveget parafadugó zárja. A hátsó címkéről a 15%-os alkoholtartalom az egyetlen használható info.

Fontos információ a nedű nevében található „Appassimento” szó. Ez egy eljárásra utal, amikor a szőlőfürtöket szüret után a napon szárítják, így érik el, hogy a kinyert nedű sokkal koncentráltabb legyen és nem utolsósorban sokkal magasabb cukorfokkal rendelkezzen. Természetesen az eljárás egyedi ízvilágot is kölcsönöz a boroknak és nem csak édes bor lehet a késztermék!

Pohárba töltve a nedű mély bíbor színű. Roppant olajos érzetet kelt, a könnyek színezettek és extra lassú tempóban csordogálnak csak a pohár falán. Illatát uralja a gyógynövényes fanyarság. Említhetünk még mellette dohányosságot, a föld illatát és gyümölcsösséget, elsősorban szilvát. A felső peremen egészen florális és édeskés. A magas alkoholtartalom kipárolgása mennyiségéhet képest egészen visszafogottan érződik.

Kitérő a maradványcukorról

Az európai szabályzások szerint ha a bor maradványcukor tartalma 4g/l alatt van, száraz, fölötte de 12g/l alatt félszáraz és a 12-45g/l tartományban félédes. Érdekességként kiemelendő, hogy pezsgőnél a száraz a 17-35g/l tartományban van. Hogy lehet ez? Sokszor írtam már arról (többek között a fent már említett Grande Alberone elemzésemben és a borszótáram második részében is), hogy az ízérzékelésünk inkább az íz vetületei közti arányokat képes kiérezni és nem számszerűen, mint egy gép. Tehát, a magas savtartalom és maradványcukor tartalom kölcsönösen tompítja a másik íz kiérzésére való képességünket. Ugyanígy a karakteres tannintartalom és a magas alkoholtartalom is jelentős befolyásoló tényező. A pezsgők, mivel alig beérett, még savanykás szőlőből (gondolj bele, Champagne milyen északra van!) készülnek „elbírnak” sokkal magasabb maradványcukrot is. Sőt! Ha kóstoltál már Brut Nature pezsgőt (0-3g/l) tudod: roppant savanykás ízérzetük van (nem kifejezés!), mert a maradványcukor nem tompítja el ízérzékelésedet.

Tehát, ízek

Kezdjük a maradványcukor tartalmával, úgyis arra vagy kíváncsi! Nem, egyértelműen nem száraz. De, mivel az ízének többi vetülete is markáns és karakteres, nincs gejl érzete. Gyaníthatóan már a félédes tartományban, de annak alján lehet a számszerűsíthető maradványcukor tartalma. Folytassuk a tannintartalmával, mert az grandiózus! Találunk itt mindent, amit csak tannin vonalra sorolhatnánk, markáns fekete teát, fekete olívát, gyógynövényeket, fekete csokoládét, dohányt sőt még barackmagot is! Egyszerűen mindent! Ez nem is meglepő, hiszen a szárítási (appassimento) eljárás miatt a héjban lévő tannin is koncentráltabban lesz jelen a végtermékben. Tehát a tanninok elsöprően karakteresek. A savtartalmára való kitérés előtt a vesszőparipám: habár a magas savtartalom csökkenti a maradványcukor ízének kiérzésére való képességünket, ez fordítva még inkább igaz. Ezért a nedű savtartalmának szubjektív érzete akár még relatív visszafogott is lehet (de hidd el, objektíven nem az). Elsősorban citrusosságot említenék, grapefruittal az élen vagy hibiszkuszt (ami nem citrus, de a sav vonalra illik). A roppant magas alkoholtartalom a nedű ízében is érződik. Találunk még egy kevéske fűszerességet is.

Gyümölcsös is a nedű. Szilva, szilvalekvár, fekete ribizli, esetleg kevéske szeder. Ha valami meghökkentőt szeretnék írni ezek mellett, akkor az eukaliptuszt említeném. Nem, mint gyümölcs, csak úgy. Lecsengése közepesen hosszú.

Az adatok hiánya

A szupermarketek saját márkás termékeire jellemző, hogy szinte semmi lényegi információ nem található róluk a neten. Hordós érlelés volt-e, mennyi a titrálható sav, stb. Ilyesmiről ne is álmodjunk. Pugliában (ahonnan a nedű származik) elsősorban Primitivo (más néven Zinfandel) és Negroamaro borszőlőt termelnek. Így vaktában lődözve inkább a Primitivora jellemző ízeket emelném ki, de nagy valószínűséggel cuvéeről van szó, máskülönben írták volna a borszőlőt.

Verdikt: megéri az árát? Ilyen bevezető után? Meg fogsz lepődni! De haladjunk a szokásos módon! IldÁéknál most egy híján 3500ft-ot kérnek érte. Ennyiért csodálatos borokat lehet kapni itthon és Olaszországban is, igaz díszdoboz nélkül és kevésbé masszív üvegben. Ha már megvetted a bort és most döbbentél rá, hogy nem száraz, ne bánkódj túlzottan. Érezhető a maradványcukor tartalma, szó se róla, de ettől még nagyon karakteres az ízvilága és nagyjából férfias. Olyan félédesen, macisan. Maciméz.

Ha még a boltban állsz és olvasol (alapos vagy ez dicséretes, de vigyázz, nehogy kiolvadjon a mirelit a kosaradban) akkor mérlegelj! Ha figyelemmel szokott a kiszemelt fogyasztó bort inni, egyből feltűnik majd neki a jelentős maradványcukor, de még értékelheti a karakteres ízvilágát. Továbbá, megfelelő (pince) körülmények között a nedű hosszú évekig eltehető, érlelhető még.

A fenti történet folytatása: először talán kicsit mogorvának tűnve szürcsölget, majd egyre többet vigyorog és nevet. A magas alkoholtartalom, a forró leves és a gyertyák megtették hatásukat. A Grincs hoppon maradt, nem lopta el a karácsonyt. Sőt, lehet holnap már apa füle sem lesz szőrös.