Korán vén diminuendo 348. l’impromptu de Saint Verny 2010

kóstoltam: 2020. április

A palack rövid története, hogy szüleim hozták Franciaországból, még tavaly. Most szerettem volna valami kevésbé szokványosat kóstolni, így felbontottam. Van azért egy csavar a dologban (mint mindig). Jelen nedűnk 100% Gamay borszőlőből van.

Gamay

Ha a fenti mondat nem hökkentett volna meg (vagy, ha nem láttad volna, hogy 2010-es az évjárat), segítek. A Beaujolais Nouveau is 100% Gamay borszőlőből készül. A Gamay alapvetően könnyed, gyümölcsös ízvilágú, üde borokat ad alacsony tannin és relatív magas savtartalommal. Beaujolais Nouveau esetén egyáltalán nem meglepő, ha banános, pillecukros illatokat produkál, de… de ha komolyan veszik, a belőle készített borok a legjobb Burgundi Pinot Noirok ízvilágát hozzák olyan kísérteties hasonlósággal, hogy még nagy tudású borszakértőket is megtréfálnak egyszer-egyszer. Lehet bolond és lehet bohócruhás zseni is. Viszont, mint a zseni, nagy lángon ég: nem bírja sokáig az érlelést. A Beaujolais Nouveaukat egy éven belül szokás meginni és a legkimagaslóbb minőségű Gamay borokat is nagyon maximum tíz évre lehet eltenni. Vannak, akik azt mondják róla, habár vörösbor, kezeld úgy, mint egy fehéret! Ez kicsit sarkos megfogalmazás, de van igazságalapja!

Saint Verny

Nos, hosszú kutakodás után megtalálhatod Saint Verny-t, jelen nedűnk származási helyét, a Loire völgye borrégió déli csücskében. A Loire igazából elég hosszú, kis túlzással keresztülszeli Franciaországot. Földrajzi hosszúság szempontjából Saint Verny kb. Cognac-kal van egy vonalban, kicsit északabbra, mint Bordeaux, ellenben inkább az ország keleti felén már, Burgundiától nem messze, annak legdélibb csücskével egy vonalban. Vörösek közül Pinot Noir és Gamay, fehérből Chardonnay terem itt. Ismerős valahonnan?

---

Külcsín

Az elülső címke nagyon elegáns és amint később látni fogod, roppant jól áll neki az ünnepi hangulatú fekete-fehér (angolul mennyivel jobban hangozna az ebony és ivory – utalás a poszt végén az egyéb művészeti alkotásokra – de… magyarban marad a fekete-fehér)! Ha bontás előtt elolvastam volna a hátsó címkét (persze csak franciául van rajta információ, mi mást is várhatnánk a galloktól?) sejthettem volna egyet, s mást! Azzal indít, hogy a borász legfőbb erénye a türelem. Majd hozzáteszi, hogy a kockázattól nem megriadva, önmagukat is bolondnak tartva, későn (október 10 után) szüretelték a Gamay borszőlőt, hogy karakteresebb ízvilágot kapjanak. Habár l’impromptu-nek (improvizáció) nevezték el a bort – azt írja – hívhatták volna l’inespéré-nek is, azaz valaminek, ami váratlan, amire nem gondoltak korábban.

A hátsó címkéről kiderül még a 13%-os alkoholtartalom. A palackon van még egy ezüstérem, ami jelen esetben teljesen indokolt, de ne rohanjunk ennyire előre! Először meglepett, hogy plasztikdugóval volt lezárva, de a fentiek tudatában teljesen érthető: nem szánták arra, hogy valaki tíz évig őrizgesse. 4-5-ig talán.

Illat és szín

Amikor pohárba töltöttem (még mindig a hátsó címke elolvasása nélkül), először meglepődtem, hogy az öreg borokra jellemző (habár nagyon enyhe) barnás fénye volt a színének. Ezt leszámítva az alapszíne mély, már feketébe forduló vörös. A könnyek teltek, roppant komótosak és enyhén színezettek.

Illatában egy érett fűszeresség dominál. Elsősorban fekete bors, de majdnem ugyanennyire erős a száraz dohány illat és a gyógynövényesség is. Mellettük még kifejezetten tüzesen érződik az alkohol kipárolgása is. A bor illata roppant markáns, karakteres.

Ízvilág

Mindenféleképpen a tannint hangsúlyoznám ki először, habár hozzá kell tenni, hogy öreges tannin ez már, mint a nyugdíj előtti munkásember tenyere, bőre és szálkás izmai. Még épp időben kaptam el, de már érződik a patinája. Tannin vonalon dohányt, száraz kakaót és gyógynövényességet említenék elsősorban. Picike fekete teát. Gyümölcsösség terén már csak fekete olíva maradt, pár éve minden bizonnyal majd kidurrant a fekete ribizlitől. Savai is olyan öregecskén karakteresek: citrusosságukban a grapefruitot és magját említeném. Alkoholtartalma sokkal markánsabban érződik az átlagosnak mondható 13%-nál.

Lecsengése megér egy külön bekezdést. Kényelmesen megírom és még mindig csak… az internet szerint a crescendo ellentéte a diminuendo… szóval diminuendoban cseng lefelé. A bor fűszerességét itt emelném ki: fűszerpaprika és tengernyi fekete bors.

Bor és művészet

Most választottam zenét és képet is. Amikor a l’impromptu szó jelentésére kerestem rá a neten, egy youtube videót dobott ki először: SCHUBERT – Impromptu n°3, egy bécsi, 1987-es koncertfelvételen. A zongorista neve Vladimir Samoylovich Horowitz.

A bor ízvilágának képi megfelelőjeként most egy fényképet választottam, Sasha Stone Bohóc című, 1931-es fényképe. Habár lehetne a bohóc idősebb is (majdnem mint a zongorista a videón), a bejegyzés fekete-fehér képi világához nagyon illik. Vajon a smink mögött egy bolond van, vagy hamleti bölcs? Kicsit talán túltolom. Értékeljünk inkább!

Verdikt

Megéri az árát? Egy friss évjáratú palack kb. €20-ba kerül. Mindenféleképpen megérheti, ha szeretnénk a Gamay borszőlő komoly oldalát is megismerni. Igen, karakteres, férfias és komoly bort is lehet Gamay-ból csinálni. Pinot Noir rajongóknak is ajánlanám, ha szeretnének kiszakadni a Burgundi elegáns, letisztult egyhangúságából 🙂