A Retsina egy a görögök által előszeretettel fogyasztott, eredetmegjelölésű fehérbor. Különlegessége, hogy készítésének során fenyőgyantát használnak. Ebben az elemzésben két Retsina borelemzését találod. Az egyiket Kos szigetén vettük (és Kos szigetéről származó nedűként adták el; nem az. Thessalonikiben van a pincészet) a másik pedig egy sztenderd Didlis verzió (ez a hangsúlyosabb az ízelemzésnél).
A Retsina rövid története
Két ezredfordulóval ezelőtt a görögök még amforákat használtak a borkészítés során és természetesen a bor tárolására is. Az amforák lezárását fenyőgyanta segítette, hogy elkerüljék a túl sok oxigén bejutását; a fenyőgyanta jótékony hatása nélkül a bor nagyon gyorsan tönkrement volna. Cserébe viszont egy nagyon egyedi és erőteljes ízt kölcsönzött a boroknak. A görögök szerették ezt a járulékos aromát, sőt a történelem viharos időszakaiban még jól is jött nekik: A rómaiak egy időben fosztogattak az akkori görög területeken és a helyi borokat sem kímélték. Illetve, nem kímélték volna… merthogy a fenyőgyanta íze visszataszító volt számukra. Ezzel kapcsolatban egyelőre annyit emelnék ki, hogy valóban elég megosztó a fenyőgyanta hozzáadott ízvilága. Vagy utálod, vagy nagyon megszereted! Úgy tűnik nincs középút.
Manapság jellemzően acéltartályt használnak és mivel így a fenyőgyantának érdemi szerepe nincs a bortermelés folyamatában, azt csak a jellegzetes íz elérése érdekében adják hozzá a musthoz, amíg forr. Később a fejtés és szűrés során eltávolítják, így csak a jellegzetes íze marad hátra. Több borszőlőből is készítik a nedűt, többek között Assyrtikoból.
Retsina itthon a diszkontláncban
Külcsín
A palacknál külön kiemelném az életérzést, amit a görög szöveg ad. Ha nem érted miért, olvasd el a Triantafyllopoulos avagy Τριανταφυλλόπουλου borászat egyik rozéjáról szóló posztom! Söröskupakkal van lezárva az üveg, Retsina jellegzetesség. 11% alkoholtartalommal bír.
Szín és illat
Pohárba töltve a nedű közepes szalmasárga színű, a könnyek roppant teltek és lassított tempóban csordogálnak lefelé a pohár falán (gyaníthatóan a fenyőgyanta miatt). Illatra a fenyőgyanta egyedisége dominál, de mindenféleképpen említésre méltó még a citrom és a borsmenta illata is. Az alacsony alkoholtartalom meglepően karakteresen képviseli még magát az illatban.
Ízvilága
Ízre… nos szokni kell. Egyértelműen a fenyőgyantáé a főszerep. Természetesen nem szoktam szabadidőmben fenyőfákat nyalogatni, de kóstolj egy korty Retsinát és egyből képben leszel milyen is az íze… A savak nagyon karakteresek, a citrusos íz minden árnyalatát mondhatjuk, de leginkább a citrom dominál. Meglepően ásványos az ízvilága (meglepő, mert ma már – sajnos – nem amforában készül a bor). Minden bizonnyal gyümölcs vonalon is kiemelhetnénk sok mindent, de van egy hatalmas gondom. A kén íze roppant markáns. Számomra eléggé zavaró. Ezt valószínűleg az egyszeri borivó is kiérezné, főleg ha felhívják rá a figyelmét.
Alkoholtartalma kifejezetten karakteresen érződik annak ellenére, hogy a 11% elég alacsonynak mondható. Ettől függetlenül a bor alapvetően könnyed és üde. Szerintem nagyon jól eltalálták, hogy a fenyőgyanta markáns íze és az ásványosság kifejezetten jól ellensúlyozza a bor karakteres savtartalmát. Amin nagyon megrökönyödtem, a lecsengésében megjelenő csokoládés beütés. Elég vad. Fanyar ízek szempontjából diót és barackmagot emelnék ki. Gyümölcsösség terén… Ugyanúgy passzolnám a dolgot, mint egy bekezdéssel feljebb. A citrusokon kívül nem sok említésre méltó van.
Retsina Malamatina, a tényleg görög testvér
Az üvegre természetesen csak görögül írtak görög betűkkel görögöknek, de ez hozzátartozik az életérzéshez. A korsót markoló fazonból kiálló kulcs láttán azért ledobta az agyam az ékszíjat. Kiderül még a 10,5%-os alkoholtartalom.
Pohárba töltve itt is szalmasárga színnel találkozunk, a könnyek itt is teltek viszont relatív gyorsak és az illatát is jellemzően dominálja a fenyőgyanta.
A weboldalukról elég sok számadat kiderül, habár kicsit csalósan. A maradványcukornál például azt írják <4g/l. Tehát négy gramm alatt bárhol lehet. Egyszerűbb lett volna ráírni, hogy száraz. Kiderül, hogy a kén és a savtartalma is relatív magas (lehet, mert ugyanígy kacsacsőröznek). Egyébként ez Görögország egyik legnagyobb Retsinát előállító… üzeme. Inkább üzem, mint borászat.
Ízre természetesen itt is a fenyőgyanta dominál egy jó adag citrussal a háttérben. Ez egy egyszerű, hétköznapi fogyasztásra szánt bor.
A szokásos verdiktet (megérik az árukat?) átugranám. Miért? Egyrészről, mert mindkettőhöz teljesen elérhető áron lehet hozzájutni, másrészről a Retsina egy kuriózum, még akkor is érdemes venni egy üveggel és megkóstolni, ha gyanítod, hogy nem fog bejönni az íze.
Helyette ételpárosítás!
A bor-étel párosításáról nem szoktam írni. Túl van misztifikálva a dolog. Jelen esetben kivételt teszek. A Retsinát gyakran fogyasztják (természetesen turistákkal az élen) mezével. A meze egy tág fogalom, sokféle előételt sorolhatunk ebbe a kategóriába: olíva fetával, szárazkolbász szeletek, rizzsel töltött grillezett paradicsom, apró bárányhúskockák… Nos, a fekete olíva szárazkolbász combo mellé a Retsina az egyik legjobb dolog ami egy nyári estén a teraszasztalra kerülhet. De akár fűszeres grillezett húspogácsák mellé is vadító tud lenni!
Fröccs?
Multikulturális párosítás, görög bor magyarosan! A Retsina nagyon jó választás lehet fröccsnek is, egyrészről karakteres savai és citrusos gyümölcsössége miatt, másrészről az egészet megcsavarja a fenyőgyanta érdekes fanyarsága!
1 Comment
Add Yours →[…] röviden a két Retsináról szóló elemzésemben írtam az amforás borkészítés és érlelés érdekességeiről. Az eljárás elég sokban […]