Ördögien lehengerlő 417. Nyolcas és fia Szülőföldem 2016

Kóstoltam: 2022. július

A palack rövid története most szerintem vicces. Egerben az egyik kedvenc borkereskedésemben időről időre felbukkanok Dula Bence Kékfrankost keresve. Újabban Nyolcas és Fia Kékfrankost is. Merthogy mindkettő hiánycikk (no meg persze mindkettőnek nagy rajongója vagyok). Amikor nincs, szomorúan hiányt pótlok. Egy korábbi alkalommal jelen palackra esett a választás.

Külcsín

Nyolcas és fia Szülőföldem 2016
Ismét van címkehangsúlyos kép? Van az a helyzet, amikor kihagyhatatlan!
Nyolcas és fia Szülőföldem 2016
Ismét van címkehangsúlyos kép? Van az a helyzet, amikor kihagyhatatlan!

A front címke képi világa egyszerűen zseniális, színösszeállítása ördögi (és csodásan fejezi ki borunk karakterét, de ne szaladjunk ennyire előre)! A térkép ihlette mintázat visszautal a bor nevére, tényleg lenyűgöző ötlet! (No és persze szerény, hiszen a szülőföld a borászok zsenialitása nélkül jóval kevesebbet számítana a poharunkba kerülő borban)

A címke hátsó részéről derül ki, hogy Merlot, Cabernet Franc, Kékfrankos és Turán szűretlen házasítása. Össze-nem-szűrték a levet! Fehérborsos, meleg ribizlis és meggyes jegyeket ígér krémesség és fahordós nagy test mellett. Csülökhöz ajánlja. Innen derül ki még a masszív, 14%-os alkoholtartalma is.

A palackot parafadugó zárta, aminek bontáskor igazán kellemes, autentikus, igazi borospince illata volt.

Szín és illat

Nyolcas és fia Szülőföldem 2016 pohárba töltve
Habár elhatároztam, hogy gyorsan csinálom meg a képeket, a rászánt idő mennyiségén nem, csak a képeim minőségén látszik sajnos
Nyolcas és fia Szülőföldem 2016 pohárba töltve
Habár elhatároztam, hogy gyorsan csinálom meg a képeket, a rászánt idő mennyiségén nem, csak a képeim minőségén látszik sajnos

Pohárba töltve mély cseresznye színben tündököl, megforgatva igazán olajos érzetet kelt, a könnyek masszívan teltek és enyhén színezettek.

Illatában a dinamikus fűszeresség egyből levett a lábamról, elsősorban fekete borsot és keleti fűszereket hangsúlyoznék. Markáns karaktert ad még neki a füstösség, egy kis gyümölcsös savany és az alkohol kipárolgása. A háttérben felsejlik egy csipetnyi borsmenta és csillagánizs, no meg persze a tölgy.

Ízvilága

Nyolcas és fia Szülőföldem 2016
Nyolcas és fia Szülőföldem 2016

A kortyban az ízek tumultusa indít már a legelső pillanatban lehengerlő belépővel, nehezen tudok dönteni, mivel kezdjem:

Gyümölcsösség terén a szedret, fekete ribizlit és fekete meggyet hangsúlyoznám leginkább.

Tanninjában gazdag a gyümölcsös héjasság, kezdjük a már említett fekete ribizli és az áfonya héjával, említsünk még fekete olívát mellé. Kellemes fanyarsága a lecsengésben ismét feléled egy kicsit gyógynövényesebb árnyalatban. A háttérben húzódik meg a fekete csokoládé még és szépen összeolvad a hordós jegyekkel. Ha valami extrémet szeretnék írni, az még a bőr lenne. Itt mindenféleképpen érdemes még a füstösséget kiemelni, de a címkén említésre kerülő krémességet is ide sorolnám.

Savai is kifejezetten markánsak, szépen ellensúlyozzák testesnek mondható borunk többi vetületét. Említésre méltó a cigánymeggy, a hibiszkusz és a vérnarancs ezen a vonalon.

Tüzes alkoholtartalma, habár karakteres ízvilágába szépen belesimul, elég ütősen hozza azt, amit a papíron 14%-tól elvárnánk. Szűretlenségét a korty teltségén érhetjük tetten. Valahol olvastam róla, hogy sós ásványosságot is említettek. Nem ördögtől való ilyet írni. Apropó: ha már az ördögnél tartunk: fűszeressége markáns dinamizmust kölcsönöz neki: fehérbors, fűszer és zöldpaprika pezsdíti a vérünket.

Zárás előtt kiemelendő a kérdés: jelen cuvée-nk miért nem kapott Egri Bikavér besorolást? (Úgy rémlik, mintha a kereskedésben elhangzott volna a szó.) Habár az elérhető információ mennyisége szűkös, biztos vagyok benne, hogy a hordós érlelésre vonatkozó és egyéb szabályoknak megfelelne, de az ördög a részletekben rejlik. Ízvilágában mind a Merlot mind a Cabernet Franc jellegzetességei sokkal erőteljesebbek, mint a Kékfrankosé, így gyanítom a házasítás aránya az, ami miatt nem Bikavér, inkább vérpezsdítő lett.

Bor és művészet

Szóképekkel lelőttem már a poént szerintem: borunk ízvilágának képi megjelenítésére Guillaume Geefs Lucifer című szobrát választottam (Luc Viatour fényképén). Ízvilágának gazdagsága, fűszeressége és lehengerlő természete olyan, mint a legelső lázadóé: szemrebbenés alatt rabul ejt és elveszíted önmagad a pillanat hevében. Zárójelben említeném, hogy egy új szobor került a fotózási bakancslistámra, ha egyszer Belgiumban járok, nem fogom kihagyni!

Guillaume Geefs Lucifer című szobra Luc Viatour fényképén a Wikipédiáról linkelve
I, Luc Viatour, CC BY-SA 3.0 <http://creativecommons.org/licenses/by-sa/3.0/>, via Wikimedia Commons
Guillaume Geefs Lucifer című szobra Luc Viatour fényképén a Wikipédiáról linkelve

Verdikt

Megéri megkóstolni? Bevallom, az árára pontosan már nem emlékszem, de úgy rémlik, valamelyest 4000ft alatt vettem. Ennyi pénzért egy olyan markáns és fűszeres ízvilágú testes, roppant karakterű bort kapunk, ami beleég emlékezetünkbe. Úgy érzem ára jóval alatta van annak, amit minősége és az általa adott élmény indokolna!

Ha szeretnél hozzászólni...