Kóstoltam: 2020. augusztus
A bejegyzés címe talán picit félrevezető. Kb. másfél éve vettem (a mAUdaras hypermarketben) pár palack Tóth Ferenc Bikavért Egri Csillaggal együtt, díszdobozban, párosával. Azóta a borospincében pihentek, tehát a pontos cím az lenne, hogy palackos érlelés és ízvilág összehasonlítás. Vagy palackos borérlelési kísérlet. Vagy valami hasonló.
Röviden a palackos érlelésről
Amit sokan nem, vagy inkább hibásan tudnak az, hogy nem minden bor érlelhető palackban hosszú ideig. A kereskedelmi forgalomban kapható borok döntő többségét (értsd: legalább 90-95%-át) két, három éven belül célszerű meginni (feltéve, ha szeretnéd még élvezettel fogyasztani). Miért? Nos…
Az ökölszabály röviden
A borok, habár van alkoholtartalmuk, lényegében hasonlóan viselkednek, mint más élelmiszer. Jó hasonlat lehet az érlelt sajtokkal (Camambert, Morbier), vagy a levegőn érlelt húsokkal (Pármai sonka, vagy akár szárazkolbász) párhuzamot vonni. Egy darabig az ízük „összeér” vagy „beérik”, viszont egy idő után hanyatlásnak indulnak.
A boroknál a következő beltartalom, ami számít:
Alkoholtartalom, savtartalom, maradványcukor és tannin (vörösboroknál). Ezzel a témával sokat foglalkoztam a Hogyan vásárolj bort úgy, mint a profik? 4. rész – bort venni évekre című bejegyzésemben, most röviden összefoglalva csak annyit emelek ki, hogy mindegyik egyfajta tartósítóként funkcionál. A palackos érlelés során a sav és tannintartalom által nyújtott ízérzet csökken, átalakul. Kicsit amúgy hasonlít a folyamat arra, mint amikor szimplán levegőzteted a bort, vagy akár nyitva hagyod a palackot egy-két napig.
Ami most lényeges az, hogy anno, amikor vettem egyáltalán nem tartozott a bor a kedvenceim közé, elsősorban karakteres savtartalma és számomra túlontúl érezhető kéntartalma miatt.
Viszont, mivel a ként úgymond „feldolgozza” a bor az idő múlásával és a savtartalom ízérzete is gyengül és tudtam biztosítani az optimális, borospince nyújtotta körülményeket… nos, nagyon kíváncsi voltam az eredményre. Nézzük hát!
Tóth Ferenc Egri Bikavér 2015 palackban érlelve
A külcsínnel nem foglalkoznék most külön ebben a bejegyzésben újra. A címkén itt-ott megjelent egy kis elszíneződés. Mondjuk azt, hogy autentikus nemespenész, amit csak egy tufába vájt pince tud biztosítani! No, meg az, hogy az elején szegény pár hónapot hevert a földön a díszdobozban, mert kicsit káosz uralkodott. Egyszer írok egy bejegyzés sorozatot a pincefelújítás kálváriájáról (ami mellesleg még mindig nem ért véget).
Szín és illat
Pohárba töltve a nedű mély cseresznye színben tündököl, a könnyek egészen teltek, de közepesen gyorsak. A bor kifejezetten olajos érzetet kelt. Illatában a gyümölcsösség inkább piros bogyósokat idéz, cigánymeggyel az élen. Megemlíteném még a hibiszkuszt is ezen a vonalon. Az alkohol kipárolgása meglepően karakteresen érződik, de amin egy kicsit megrökönyödtem, az a fekete csokoládé volt. Ezek mellett még a háttérben megjelenő gyógynövényes fanyarság ad egy érdekes komplexitást az illatának.
Ízvilága
Bikavérünk közepesen testes. A hordós érlelésről a szantál és a tömjén árulkodik a (visszafogott) tölgyesség mellett. Az első kettő a palackos érleléssel vált kiérezhetővé. Annak idején, az első kóstolásnál még egyáltalán nem voltak számottevőek. Gyümölcsössége meglepően domináns. A piros bogyósok mellett – mint például a cigánymeggy, málna és cseresznye elég sok fekete is megjelent, elsősorban a mindent elsöprő fekete ribizli és szeder. A héjas ízek is karakteresek, a tanninok számomra nagyon kellemesek. Nem csak illatában, ízében is megjelenik még a fekete csokoládé.
A palackos érlelés előtt olyan domináns savtartalom gyönyörűen visszahúzódott, a kénnel együtt. Az előbbi gyengülése miatt érezhető erőteljesebbnek a bor tannintartalma és maradványcukor tartalma is (ami mellesleg egyáltalán nem számottevő, legalábbis papíron). Így a paprikát idéző fűszeressége mellett még az édesfűszert is kiemelhetjük. Alkoholtartalma is egész karakteresen érződik, ezt szintén a visszahúzódó savaknak tudhatjuk be, továbbá annak, hogy már jóval pincehőmérséklet fölött fogyasztottuk a bort.
Kiegészítő információ, hogy a cuvée-t Kékfrankos, Merlot, Pinot Noir, Cabernet Franc, Cabernet Sauvignon, Kadarka alkotja és 16 hónapig értek részben ászok, részben tölgyfahordókban még házasítás előtt. A kész bor alkoholtartalma 13,5%.
Bor és művészet
Jelen Bikavér ízvilágának képi ábrázolásához most egy kicsit absztrakt módon választottam festményt. Szeretem Nikolaos Gyzis képeit. Már régóta dolgozom egy esszén, aminek egyik alpontjában a szépségről fogok írni. Amikor képeket válogattam hozzá, a Grandfather and grandson, avagy Παππούς και εγγονός című alkotása is fennmaradt a rostán. Az öregember nem kifejezetten szép sőt, mondhatjuk csúnya. A festmény atmoszférája mégis olyan harmóniát sugároz, hogy a szépség és patina mellett a szeretet és gondoskodás szavak is eszünkbe jutnak.
Miért választottam ehhez a borhoz? Nos, palackunk tartalma ahogy ért, korosodott egy olyan harmonikus állapotot ért el, amit potom másfél évvel ezelőtt még nehezen tudtam volna elképzelni. Az, hogy egy baba és egy öregember van a képen, szépen fejezik ki ezt. A kép komor, sötét színei pedig a nedű egri klímából fakadó sajátosságait szimbolizálják.
Verdikt helyett összegzés
Mivel verdiktet már mondtam róla, amikor vásároltam, zárásképp annyit emelnék ki, hogy számomra most érte el (kb. másfél év pincében történő palackos érlelés után) ízvilágának csúcspontját. Még talán van kint egy-két üveg, hamarosan felbontásra kerülnek majd, úgy érzem.
Jöjjön egy rövid ráadás, a vörös cuvée után fehér párja:
Tóth Ferenc Egri Csillag 2017
Ha vörösek többségére igaz, hogy nem célszerű túl sokat várni elfogyasztásukkal, a fehérekre ez fokozottan érvényes. Jelen Egri Csillagunkról annak idején nem írtam külön bejegyzést (új keletű dolog, hogy fehéreket is kóstolok, pláne, hogy részletesen is jegyzetelek róluk, személyes preferenciámból fakadóan).
Szín és illat
Mostanra a nedű inkább aranyba hajló szalmasárga színben tündököl. A könnyek gyorsak, de egészen kerekek. Illata mondhatni teltté vált, muskotályt idéző jegyekkel. Ez valamelyest meglepő, mert habár van benne Ottonel Muskotály, de nem számottevő mennyiségben. Egyébként Hárslevelű, Királyleányka, Leányka, Olaszrizling és Sauvignon Blanc alkotja még a cuvéet.
Ízvilága
Ugyanúgy, mint vörös társánál, a savak itt is szépen visszahúzódtak, de még karakteresek. Citrusossága mellett valamennyi kellemes fanyarságot is említhetünk, mondjuk citrommagot és mandulát. Ez utóbbi picit meglepő, mert hordót nem látott, reduktívan erjedt. Fűszeressége gyömbért idéz. Ásványosságát érdemes kihangsúlyozni ugyanúgy, mint a karakteresen érződő (amúgy 13%-os) alkoholtartalmát is. Gyümölcsösség szempontjából barackot, sőt aszalt barackot mondanék.
Verdikt helyett összegzés
Tóth Ferenc weboldaláról tudhatjuk meg, hogy 3-4 éves potenciált lát eme Csillagban. Ezt lényegében most érte el borunk, így nyugodtan mondhatjuk, hogy ő is most van a csúcspontján.
1 Comment
Add Yours →[…] érlelik. Az üvegek zömét pár évvel (vagy akár évtizeddel) később fogyasztják el. Pinceteszt (a palackos érlelés hatásai) sorozatomnak egyelőre egy része készült el, de egyértelmű […]