Puding próbája az evés 191. Domaine du Grand Clos Vieilles Vignes Côtes du Rhône Les Caves Saint-Ronain 2016

ittam: 2018. november

Domaine du Grand Clos Vieilles Vignes Côtes du Rhône Les Caves Saint-Ronain 2016
Domaine du Grand Clos Vieilles Vignes Côtes du Rhône Les Caves Saint-Ronain 2016

Ismét egy régebbi jegyzetemet dolgozom fel. Tekintettel arra, hogy bio bor, beszéljünk egy kicsit a bio-organikus termékekről!

Az utóbbi időben (elsősorban külföldiek körében, de talán már nálunk is egyre inkább) nagyon felkapottá vált minden, ami bio, lehet venni bio kolbásztól kezdve, bio cukorkán át, mindenfélét, amit csak ki tudsz találni. Most így hirtelen a legextrémebb, ami az eszembe jutott a bio pálinka – és egy netes keresés alapján képzeld az is van! Tizennyolcezer forintért akciós litere!

A fenti mondatom kereken összefoglalja a magyar emberek többségének a bio élelmiszerekhez való hozzáállását. Az én véleményem teljesen más, de nem túl rég óta. Pár hónapja egy külföldi ismerős beszélt arról, hogy szerinte mennyivel jobbak és egészségesebbek az ilyen élelmiszerek. Úgy döntöttem (t)eszek egy próbát, mert puding próbája az evés! Bio répa próbája is az evés, bio répát vettem.

Megdöbbentő volt. Nem csak, hogy az íze volt „répább”, mint a hagyományosnak, de amikor pucoltam, befogta narancssárgára a kezem! Teljesen megdöbbentem. Utána tettem próbát organikus gombával, paradicsommal és egyéb nyers (!) zöldséggel és gyümölccsel is és ugyanilyen pozitív volt a tapasztalatom. Azóta a nyers zöldség és gyümölcs vásárlásakor próbálok minél gyakrabban organikusat venni. Mert szimplán jobb és finomabb.

Ha belegondolsz, a magyar emberektől sem áll távol az ilyen jellegű gondolkodásmód, csak ügyesen kell kérdezned őket. Ha úgy kérdezed, hogy a házi sajt, tojás stb. milyen szerintük, áradozni kezdenek az emberek. A nyers, feldolgozatlan élelmiszereknek az a hatalmas előnye, hogy az ízéről nagyon gyorsan meg tudod állapítani a minőségét.

Természetesen vannak termékek, amikkel a divathullámokat próbálják meglovagolni. Itt jellemzően a feldolgozott élelmiszerekre gondolok. Nem látom értelmét mondjuk a sztíviás bio csokis keksznek (remélem nincs ilyen termék, csak kitaláltam valamit), mert a feldolgozás során már belekerül minden, amit a tudatos vásárlók elkerülnének, mert egészségtelen.

Természetesen, ha megalapozottan akarunk véleményt alkotni, megemlíthetünk árnyoldalakat is. A biogazdálkodásra vonatkozó szabályok nem zárnak ki minden veszélyes anyagot, csak a szintetikus vegyszereket. Vannak olyan anyagok, amik habár organikus gazdálkodásban használhatóak de attól még mérgezőek. Ilyen anyag például a réz-szulfát (szőlőnél gombás fertőzés elkerülésére, megelőzésére használják). Érdemes kiemelni még azt is, hogy bio termelés ide vagy oda, ha a mezőgazdasági terület autópálya, vagy más mérgezőanyag-forrás közelében van, káros anyagok bekerülhetnek a terménybe.

Pozitívum viszont, hogy a termőterületeket kevésbé meríti ki a környezettudatos gazdálkodás, mint a szokásos. Sőt van olyan is (az Egri Borszalonra oda tévedtek egy tokaji pincészettől is, ők mondták nekem), hogy habár még folyamatban van az engedélyezés, így nem tehetik rá az organikus címkét, de már évek óta nem használnak mesterséges vegyszereket például trágyázásra.

Tehát ha megalapozott véleményt szeretnél alkotni, közel sincs könnyű dolgod. Például a bio boroknál nagy vitát váltott ki amúgy a borászok körében, hogy a kén használata engedélyezett legyen-e. Érvek vannak pró és kontra, de jelenleg a kén használata megengedett. Jó hozzáállás, ha nem fogadsz vagy utasítasz el semmit élből, hanem megvizsgálod valóságtartalmát és élelmiszerek esetében megkóstolod, neked megéri-e az ízbéli különbség és az egészség ígérete az árkülönbözetet? Tegyük ezt ezzel a borral!

A nedű pohárba töltve sűrű, szinte már feketés lila. A könnyek csak lassan csordogálnak a pohár falán. Illatra elsősorban a füstösséget emelném ki, de van egy kellemes gyógynövényes beütése is.

Ízében elsősorban a telt, zamatos gyümölcsösséget hangsúlyoznám, leginkább fekete ribizlit és áfonyát. A tanninok markánsak, számomra roppant kellemesek. Ezen a vonalon még a csokoládét említeném meg, továbbá a füstösséget és a hordós jegyeket. A savak kiegyensúlyozottak, a bor alkotói a franciáktól jól ismert sav-tannin egyensúlyt követik: csak annyi savtartalma van a bornak, ami struktúrát ad neki, a tannin dominánsabb. Az alkoholtartalma 13,5% ami tüzesen érződik, továbbá fűszeres is mellé a nedű. A csokoládé ízét leírom még egyszer, mert jellegzetes és kellemes!

Megéri az árát? A francia körforgalom nevű (érted, ugye?) hypermarketben négy eurót kérnek érte. A 4€ ezért a borért teljes mértékben megéri. Akár egy hétköznap estére, akár egy baráti összejövetelre ideális választás lehet, pláne ha Magyarországon is hozzá tudsz jutni és az ízlésed a Rhône völgye felé húz.

Kiegészítés: Ma (a feltöltés napján) Rita vett Bolyki Egri Csillagot. Van a címkén UFO, meg nyúl, meg ilyen izémizék. Meg a hátsó címkén egy idézet, aminek se füle se farka, se írói megjelölése. A helyzetet nem az tetézi, hogy „melyek fetisizálták azon kényszer intézkedéseket, melyek odavezettek”, hanem az, hogy véletlenül beleborult a kén a borba palackozás előtt. Biztos a csillagokat meg az égi diszkógömböt nézegették munka helyett. Jó tudni amúgy, hogy ezen fehérbor savtartalma 6,3g/l, cukortartalma pedig 1,1g/l. Az egyik netes oldalról megtudhatjuk, hogy ilyen egy „kellemes, játékos, jópofa, nyárra való” bor. Másnap már nem lesz olyan jópofa. Sebaj, gyűlik a standupra az anyag.

2 Comments

Add Yours →

[…] legdrágább tagja. A bio borokról írtam már a smink nélkül The Man Eater Syrah és a puding próbája Domaine du Grand Clos Vieilles Vignes Cotes du Rhone Les Caves Saint-Ronain 2016 borokról szóló posztjaimban. Jelen borunk a Languedoc-Roussillon borrégióból származik. Nem […]