Rapszodikus egyensúlyban 354. Gál Lajos Egri Bikavér Superior 2017

Kóstoltam: 2020. május

A palack rövid története, hogy évekkel ezelőtt kaptam ajándékba egy 2009-es Gál Lajos Bikavért és nagyon-nagyon ízlett. Az akkori jegyzeteimet nem akartam feltölteni, mert nem volt elég részletes és a fénykép is elkallódott, amit a borról készítettem, viszont már régóta tervezgetem, hogy csinálok egy új elemzést egy épp beszerezhető évjáratról. Elöljáróban még annyi, hogy Gál Lajos elmondása szerint a ‘17-es egy kimagaslóan jó évjárat volt.

Gál Lajos Egri Bikavér Superior 2017
Gál Lajos Egri Bikavér Superior 2017

Külcsín

A front címke letisztult, elegáns és nagyon ízléses Gál Lajos címerállatával (én gólyának néztem). A hátsó címkéről kiderül, hogy borunk nagy testű és, hogy szépen elegyednek a gyümölcsök és a fűszerek. A második állítás tökéletesen igaz, az elsőre még visszatérek. Másfél éves kis hordós érlelést említ, majd elég sokféle húsételhez ajánlja. Kiderül még a 13,5%-os alkoholtartalom, továbbá a legfontosabb infot a végére hagytam: Kékfrankos, Cabernet Sauvignon, Merlot, Blauburger (a Kékoportó és Kékfrankos keresztezése), Menoire és Syrah házasításról van szó. A palackot természetesen parafadugó zárta, amin öröm volt látni a (kézinek tűnő) dugózógép nyomát.

Gál Lajos Egri Bikavér Superior 2017 és a könnyek
Gál Lajos Egri Bikavér Superior 2017 és a könnyek

Szín és illat

Pohárba töltve a nedű közepes rubin színben tündököl és mérhetetlenül olajos érzetet kelt. A könnyek egy örökkévalóságig tanyáznak a pohár falán. A nedű mozgásának van még egy jó adag kocsonyadinamikája (ez van, néha írok ilyen furcsaságokat, egyszer veszem a fáradtságot összeszedni és leírni, miről is van szó és mi az oka, addig is; csak gyerünk, forgasd meg a poharadban és légy szemtanúja!).

Illatában bontáskor teljes mértékben a gyümölcsöké volt a főszerep, majd relatív rövid szellőzés után átvették a fanyar és fűszeres illatok az uralmat. Nagyon sokáig el lehet időzni az illatán, nagyon kellemes, különleges és összetett. A gyógynövényességet és a dohányosságot nagyon kellemesen egészíti ki a fekete bors és a fűszerpaprika. Mindezek mellett az alkohol kipárolgása is roppant karakteres (az alkoholtartalomra még visszatérek), amit egy kellemes, gyümölcsös savanykás illat kísér. Mondjuk azt, hogy ribizli! A sor végén megemlíteném még a medvecukrot és a szantálfát is.

Ízvilága

Nehéz eldönteni, honnan induljak. Ízvilága egyszerre összetett, fűszeres, dinamikus, de ugyanakkor kiegyensúlyozott is. Egy kört mindegy, melyik pontján kezded el rajzolni, nem igaz?

A szokásokat felrúgva kezdjük a fűszereknél. A meghökkentő zöld paprikával kezdeném a sort, de egyértelműen kiérezhető még a fekete bors és a fűszerpaprika is. Fűszeressége adja meg a bor központi ízelemét, mégis mintha belesimulna a tanninba

Tannintartalma karakteres, ugyanakkor olyan érzésünk van, mintha visszafogott lenne mert, amint már említettem, a bor ízvilága roppant kiegyensúlyozott (ezt még elismétlem majd párszor). Ezen a vonalon abszolút a gyógynövényességé, fűszernövényeké a főszerep, de említhetjük még a dohányosságot is és egy hatalmas adag tölgyet. A hordós érlelés egyértelműen és markánsan érződik. Olyannyira, hogy ha nem tudnánk, hogy egy hagyományőrző beállítottságú borász alkotását kóstolnánk, gondolkodás nélkül rávágnánk az amerikai tölgyfahordót (de így tudjuk, hogy nem)! Tanninjai markánsak, mégis, mintha belesimulnának a hordós jegyekbe és a savakba…

Savai karakteresek (illetve a szóismétlés elkerülése végett írjuk, hogy ropogósak), ugyanakkor teljes egyensúlyban vannak a bor többi vetületével. Mindenféleképpen a grapefruitot emelném ki ezen vonal legmarkánsabb elemének, de ugyanakkor gyümölcsösség-savanykásság határán megemlíthetjük a ribizlit is. Gyümölcsökkel folytatva a sort a fekete ribizli és az áfonya is megbújik a háttérben, de a savak és gyümölcsök mintha belesimulnának az alkohol ízérzetébe…

Alkoholtartalma a címke szerint a többé-kevésbé átlagos 13,5%. Nem lennék meglepődve, ha lefelé kerekítettek volna. A nedű ízérzetén egyértelműen tüzesebben érződik az alkohol a puszta 13,5%-nál, roppant markáns, de ugyanakkor mégis egyensúlyban van a bor ízének többi vetületével és mintha belesimulna a fűszerességbe…

És bezárul a kör. A verdikt és a „bor és művészet” bekezdés előtt egy kicsi összegzés. Említettem a címkénél, hogy visszatérek még a bor testességére, számomra ez a bor inkább közepesen testes. Továbbá, be kell, hogy valljam, az első pohár után még nem ízlett annyira (hiába az egyéniségekhez hozzá kell szokni, így van ez a bornál is). Túlzottan furcsán, rapszodikusan volt fűszeres. Ugyanakkor mégis minden tökéletes egyensúlyban volt (így nagyon jól összebarátkoztunk később). Ízének minden vetülete, mintha aprólékosan lett volna helyreigazítva. Úgy, mint amit a Burgundiknál szokhattunk meg, épp csak… magyarban. Bikavérben.

Bor és művészet

Most választottam festményt és zenét is. Először a festmény. Suzuki Kiitsu japán festőművész Reeds and Cranes című alkotása. A bor kiegyensúlyozottságáról a kör szimbólumán át valahogy a japán művészekre asszociáltam. Érdemes figyelni a festményt egy darabig. Ugyanúgy, mint a bornak van egyfajta dinamizmusa. A szemünk nem áll meg egy-egy madáron, önkéntelen továbbmegy a következőre, mint ahogy a bor ízének vetületei egymásba olvadnak. Mégis kialakul egy kör. Visszatérünk az első madárhoz. Dinamikus, de kiegyensúlyozott.

Suzuki Kiitsu japán festőművész Reeds and Cranes című alkotása
Attribution: Kiitsu Suzuki / Public domain
Suzuki Kiitsu japán festőművész Reeds and Cranes című alkotása a Wikipédián

Zenében Liszt Ferenc II. Magyar rapszódia című darabját választottam Maksim Mrvica előadásában. Miért? Borunk fűszeressége miatt. Nem véletlenül használtam korábban a rapszodikus jelzőt. A zenedarabban, ugyanúgy, mint a borban és a festményben van egyfajta dinamikus egyensúly. Dinamikus, mert mindig az új pontra mozdul tovább, de mégis egyfajta kerek egységet alkot.

Liszt Ferenc II. Magyar rapszódia című darabja Maksim Mrvica előadásában

Verdikt

Megéri az árát? Nos, nem igazán lehet kapni, csak Egerben a pincészetnél és elvétve egy-két borkereskedésben. Számoljunk egy átlagárral, 3500ft-al! A válaszom egy egyértelmű igen. Természetesen ebben az árkategóriában már lehet több stílusú jó Egri Bikavért kapni, több elemzést olvashattál már tőlem is. Mégis, úgy érzem ez a Bikavér egyediségével abszolút kitűnik a többi közül. Ha Gál Lajos Bikavérét két szóval kéne jellemeznem és elhatárolnom a többitől, azok a „dinamizmus” és az „egyensúly” szavak lennének.

1 Comment

Add Yours →