Kóstoltam: 2021. április
Palackunk rövid története, hogy még karácsonyra kaptam. Abszolút jó választás volt, hiszen Dula Bence boraitól oda meg vissza vagyok, ráadásul kapóra is jött, hiszen az utóbbi időben több figyelmet szentelek a Pinot Noir borszőlőnek. Az Egri régió a hűvösebb éghajlatával ideális a Pinónak, sőt sokan magyar Burgundiának is szokták hívni. Ennek se ellent nem mondanék, sem nem támogatnám tekintve az ilyen véleménnyel élők szinte vallásos fanatizmusát.
Külcsín
A burgundi palackot (köhömm) parafadugó zárta. A front címke (csakis kizárólag pozitívan értelmezve) roppant ódivatú, kifejezetten tetszik a pincészet nevének kézírást imitáló betűtípusa. Olyan érzést kölcsönöz a palack felbontójának, mintha egy időkapszulában érkezett, korszakokkal korábbról származó bort tölthetne poharába, amikor még nem kellett a Google segítsége, hogy mi az a hecsedli. A 12,5%-os abszolút természetességet sugárzó alkoholtartalom a front címkére került.
A hátsó címkén egri Kisburgundinak nevezi borunk, fekete cseresznyés illatokat ígér (fiatalabb korában ez minden bizonnyal tökéletesen így is volt), érett, fűszeres és tüzes jellegét pedig a Grőber és Bajusz dűlők sajátosságainak tulajdonítja.
Szín és illat
Pohárba töltve a nedű téglás-barnásba hajló cseresznye színben tündököl, főleg a peremen. Van patinája, meg kell hagyni! Kifejezetten olajos érzetet kelt. A könnyek teltek, határozottak, színezetlenek, közepes tempóban csordogálnak a pohár falán.
Habár illatát az avaros, dohányos, kissé gyógynövényes, érett fanyarság uralja szigorúan az aranymetszés arányában, találunk még itt valamennyi cseresznyét és csipkebogyót is. Meg persze az alkohol mértékletes, de nem elhanyagolható kipárolgását. A köménymaggal szemeztem, hogy leírom még a fanyar vonalra, legyen belőle inkább lábjegyzet!
Ízvilága
Mindenféleképpen az öreg borokra jellemző patinás érettséget kell kiemelnünk legelőször! Csodálatosan érett meg borunk. Persze a teljes képhez azért hozzátartozik, hogy már jócskán a tetőpontja környékén jár, ezért ha véletlenül lenne még elfekvőben pár palackod, érdemes őket meginni mostanában.
Kezdjük a felsorolást a tanninnal, itt az illatnál már jól ismert dohányosságot, gyógynövényeket találjuk kevéske babérlevéllel. Savai precízen annyira érezhetőek, hogy jó struktúrát adnak a bornak és emlékeztetnek a tájegység sajátosságaira. Hecsedlit, azaz csipkebogyót (nekem kellett a Google, ez van), cigánymeggyet és picike epret említenék ezen a vonalon. Gyümölcsösségéből a cseresznyét jóformán ide sorolnám. Már nem fekete meggy, az fiatalabb korában volt.
Fűszeressége kellemes alapkaraktert ad borunknak, nem többet, nem kevesebbet és elsősorban a lecsengés legelején örvendeztet meg minket. Valamennyi bőrösséget és animalitást azért meg kell említenünk, habár tökéletesen belesimulnak a bor ízvilágába. Alkoholtartalma mértékletesen, de kézzelfoghatóan érződik és sokáig elkísér a lecsengésben, aminek a végét a gyógynövényesség uralja.
Ami számomra kifejezetten élvezetes volt, hogy ízvilágát három íz alkotta mértékletes egyensúlyban: a gyógynövényesség, a cseresznye és a csipkebogyó. Ezeknek ad alapot az alkohol.
Bor és művészet
Borunk ízvilágának képi ábrázolására most két festményt választottam, mindkettőt Piet Mondriaantól. Az első a Composition with large red plane, black, blue, yellow and gray című kép, borunk mértékletességét szimbolizálva. Minden a helyén van, rend a lelke mindennek. Na, mit gondolsz melyik négyzet képviseli borunk érett, kissé fűszeres gyógynövényességét, annak az ízvilágára gyakorolt mértékletes dominanciáját?
A második képet akkor találtam, mikor a festő képeit böngésztem. Színvilágában roppant jól fejezi ki borunk ízeit. Basket with apples. Hogy lehet egy kosár kiömlő almában ennyi rendszer, ilyen arányosság, eloszlás, mértékletes rend?
(Érdemes úgy görgetni az oldalt, hogy mind a két kép látszódjon egymás alatt, aztán lehet ámulni az arányok egyformaságán! Illetve… én azt tettem. Lehet elgurult a gyógyszer… őőő az alma. An apple a day keeps… na jó inkább abbahagyom!)
Verdikt
Megéri az árát? Jelen helyzetben lealacsonyítónak érzem a kérdést. Borunk csodálatosan hozza a tájjelleget, arányos, rendezett (csak, hogy kerüljem a kerek és elegáns szavakat) ugyanakkor karakteres. Ha ezek mellé vesszük, hogy a Pinók amúgy is magasabb átlagáron futnak, nem is vagyok biztos benne, hogy egyáltalán szeretném-e leírni az árát (a Google majd segít, mint a hecsedlinél). Persze szinte csak Egerben kapható, korlátozott mennyiségben. Minden bort a termőhelyén a legérdemesebb kóstolni és egy üveg Dula Bence Grőber Pinóért szerintem jócskán megéri Egerbe látogatni!