Briós Birodalom 334. Pannon Imperial Méthode Traditionnelle rosé

Valentin-napi pezsgőmustra 2. rész

Kóstoltam: 2020. február

A palack rövid története érdekesebb, mint szimplán az, hogy Valentin-nap alkalmából akartunk kóstolni valamit. Bóklásztam a Didliben, hogy keressek pezsgőt (amúgy a fantáziátlan sztenderd összeállítás került a kosárba: rózsa, szív alakú csoki, fagyi és chips), először egy olasz habzóbort választottam, de amikor odavetődtem a polchoz, ahol ez a pezsgő volt, kb. leesett az állam.

Tradicionális eljárással készült extra dry pezsgő egy híján kétezer forintért? Megfordítom az üveget, a hátsó címkén kétszer is említi, hogy palackban erjesztett (ha kíváncsi vagy, miért olyan nagy szám és miért a drágább pezsgők jellegzetessége, olvasd el a Champagne Comte de Brismand Brut Reserve-ről szóló bejegyzésem). Repesett a szívem (tudod, Valentin-nap), hogy extra dry és minőségi és mindössze ennyiért. Volt fehér és rosé változata is jelen pezsgőnknek és habár a józan ész azt diktálta, hogy a fehéret vegyem, Valentin-nap alkalmával a rosé mellett döntöttem, az mégiscsak jobban megy a miliőhöz. Na, vajon megfelelt a nedű az elvárásaimnak? Haladjunk sorjában!

Külcsín: A nehéz, vastagfalú és különleges formájú palackot parafadugó zárja. A dugót rögzítő kosárról derül csak ki a termelő: Garamvári. Erre majd még kitérek később. Az elülső és a palack nyakán lévő címkék tele vannak különböző budapesti látványosságok rajzaival, mint a Hősök tere, vagy a Szabadság-szobor. A névválasztással kapcsolatban egy megjegyzés: jól hangzik, meg minden csak épp értelmet nem találtam benne. A Pannon szót senkinek nem kell magyarázni, elég annyit megemlíteni, hogy latin. Az Imperial ezzel szemben… megtalálnád az angol, román vagy akár a portugál szótárban is, csak a latinban nem. Latinul imperialis vagy imperiale. Mindenesetre jól hangzik addig, amíg az ember nem kezd el gondolkodni a jelentésén: Pannon Birodalom? Vagy pannon birodalmi? Van köze a két szónak egymáshoz, vagy csak szimplán hatásvadász módon lecsaptak egy hangzatos névre?

A hátsó címke informatív, a Didli saját márkás termékeként van feltüntetve a pezsgő és kiderül a 12,5%-os alkoholtartalom. Kétszer is megemlíti, hogy palackban erjesztett, minőségi termékről van szó, könnyed gyümölcsös és briósos ízvilággal. Birodalmi briós. Brioche imperiale. Ez is hangzatos.

Pohárba töltve a nedű világos hagymahéj színben tündököl, a könnyek soványkák és extra gyorsan csordogálnak lefelé: arról árulkodnak, csontszáraz a nedű. Illatában csak a citrusos savasságot és meglepő módon az alkohol kipárolgását emelhetjük ki (Rita szimplán csak a ként említette, erre visszatérünk később).

Ízvilágában mindenféleképpen a citrusosságot kell hangsúlyozni először. Említhetünk grapefruitot és szimpla citromot is bőven. A fanyar ízek az elején abszolút másodhegedűs szerepét játsszák, hosszabb szellőzés után viszont egész kellemes grapefruit magra emlékeztető karaktert öltenek. Gyümölcsösség terén elég visszafogott a helyzet, esetleg savanykás cigánymeggyet és kevéske halovány epret említenék. Nem egy gyümölcsbirodalom. Alkoholtartalma viszont kifejezetten karakteresen érződik.

Itt a briós, hol a briós? Briós aromát én nem éreztem, tehát ha csak azért vetted volna meg, hogy végre igyál „finom briósos érlelt jegyekkel” rendelkező pezsgőt, hát… Nem nyert. A nedű szénsavtartalma kifejezetten magas (amennyiben nem forgatod a nedűt addig a poharadban, míg el nem távolítod, hogy más ízeket és illatokat is érezhess. Miről beszélek? Olvasd el a Kék Hungária Extra Dry elemzésem, abból kiderül), erős karaktert ad a pezsgőnek. Sajnos a ként az ízében is ki kell emelnünk.

Ígértem, hogy kitérek még Garamvárira, mint termelőre. Egy rövid internetes kereséssel sok minden kiderül. Természetesen jelen pezsgőnk nincs fenn az oldalukon – egyik pincészet sem szokta a szupermarketes saját márkás termékeit feltölteni – viszont gyanítható, hogy jelen rozénk nagy része Pinot Noir lehet. Fontos kiemelni, hogy ez csak feltételezés részemről, az oldalukat végigpörgetve ez tűnik a legvalószínűbbnek. Természetesen benne van a pakliban, hogy tévedek.

Verdikt: Megéri az árát? Nos, Didliék egy híján 2000ft-ot kérnek érte. Papíron ez egy fantasztikus ár-érték arányú pezsgő: tradicionális eljárással készült, igényes a csomagolása is és amíg nem kezdünk el gondolkodni azon, hogy van-e értelme a nevének, az is elég impresszív.
Ugyanakkor, ha teszem azt, egy társasági összejövetelen csak úgy a kezembe nyomnak egy pohárral, már kevésbé lenne rózsás a helyzet. Számomra nem volt kifejezetten komplex és a (tényleg száraz pezsgőkre jellemző) citrusos, savas ízvilágot nincs, ami ellensúlyozza, hiányzik egy kicsit dominánsabb fanyarság, vagy legalább a gyümölcsösség. Persze ahány egyén, annyiféle elvárás és van az a helyzet, hogy csak gyorsan kell egy üveg pezsgő, nem elemezgetésre, csak úgy ünnepelni. Ebben az esetben jó választás lehet.